Mikortól nem demokratikus egy ország?

A Kneszet udvarán lévő Menóra felső része - fotó: Wikipedia

Mikor szűnik meg demokratikusnak lenni egy ország? Hol van a fordulópont? Ezek a kérdések foglalkoztatják a történészeket, akik az elmúlt évtizedekben a gyarmatosításből kiszabadult majd egypártivá vált, vagy a hidegháború utáni demokratizálódási hullámok után autoritáriussá vált országok lecsúszását vitatják. Vajon ez a folyamat zajlik Izraelben is?

Meglehet, hogy néhány év múlva majd vízválasztónak tekintjük az utóbbi hónapokban elfogadott törvényeket és döntéseket az izraeli demokrácia elsüllyedésében, az ország autokratikus, nemzeti és vallási állammá válásában. Talán a közjogi felelősségre vonásról született törvény ennek a legtisztább példája. A törvény ellentmond a legfelsőbb bíróság döntésének, amely kimondta, hogy demokratikus alapjog a megválaszthatóság és a választás joga és lehetősége, amely csak a legszélsőségesebb esetben korlátozható. Ezért a bíróság megfékezte a központi választási bizottság választási listák kizárásával való próbálkozásait. Ebből egyértelműen következik, hogy elfogadhatatlan annak a lehetősége, hogy a kneszet képviselői eltávolítsák egy társukat.

A Kneszet, az izraeli parlament
A Kneszet, az izraeli parlament

A közjogi felelősségre vonás törvénye szemben áll a demokratikus folyamattal is. Jogilag felhatalmaz egy politikai többséget az ellenzéke megbüntetésére, kiherélésére és fenyegetésére. Ráadásul megkerüli a jogrendszert, amely mostanáig kizárólagosan bírta a közszereplők elenni vádemelés vagy elítélés jogát.  A törvény megváltoztatja a játékszabályokat és torzítja a képviseleti elvet, amely nélkül nem létezhet a demokrácia. S ezzel bénulásig meggyengíti a képviselőházat.

De a közjogi felelősségre vonás törvénye nem kivételes, csak egy szélesebb folyamat újabb kifejeződése. A közelmúltban a kneszet elfogadta az egyesületek törvényét is, amely felmutatja az idegen érdekek ügynökeinek szervezeteit. A kormány ugyanakkor szigorítja fogását a média beszélgetős műsorain, és erősíti a magán és közmédia szervezeteinek függését a miniszterelnöktől. A kormányzati oktatási rendszer megváltoztatja a kritikai gondolkodást bátorító tananyagát és kivonul az etnikai vallási párbeszédből, és így tovább.

A Kneszet Menórája
A Kneszet Menórája

Más süllyedő demokráciáknál is fel lehet ismerni ezeket a jellemzőket. Először is a jogi köntös: a demokrácia minden sérelmét törvényekbe öltöztetik, amely tisztes külsőt kölcsönöz és álcázza a valós célokat. Másodszor a kizárás: a folyamat bizonyos közösségek ellen irányul, Izraelben az arabok ellen, de könnyen ki lehet szélesíteni más csoportok ellen is. Harmadszor a hatalom összpontosítása egy vezető és a hozzá közel állók kezében, miközben korlátozódik a nagyközönség hozzáférése a döntéshozási folyamatokhoz. Végül a folyamat aláássa a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét, és közvetve elősegíti a korrupció normáját.

Sokféle demokrácia létezik. Vannak jelentős demokráciák, amelyek az egyén és a kisebbség jogait hangsúlyozzák. Vannak formális demokráciák, amelyek demokratikus mechanizmuson alapulnak, és kevésbé a liberális infrastruktúrán. De a demokráciák megszűnnek demokráciának lenni, amikor a demokratikusnak tűnő eszközöket – például a többség uralmát – arra használják, hogy megtagadják a polgárok jogait, és kizárják a polgárokat a politikai folyamatokban való részvételből. Izrael ennek a küszöbén áll. A demokrácia vége nem feltétlenül jelenti Izrael állam végét, azonban elveszi tőle erejének valódi forrását, és fennmaradásának alapját a belső és külső túléléshez.

Naomi Hazan professzor, a Merec párt volt politikusa – Háárec