Válságba került a közmédia három éve elhatározott reformja, David Bitán, a kormánykoalíció parlamenti elnöke, a kormányzó jobboldali Likud párt politikusa a korábbi állapot visszaállítását kezdeményezi – jelentette a tízes tévécsatorna hétfőn.
A két televíziós és nyolc rádiócsatornát működtető izraeli közszolgálati média évek óta súlyos gazdasági gondokkal küzd, tavaly óta gyakorlatilag csődbe jutott.
Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy a közvélemény által régóta várt határozatot, amellyel felszámolták az izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat. Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) sokkal kisebb és hatékonyabb intézményeinek létrehozását, és tavaly megkezdődött a tényleges átalakítás.
Eredetileg úgy tervezték, hogy az eddigi 1420 helyett mindössze 870 dolgozóval működtetik majd az új közmédiát, és el akarták érni, hogy az elbocsátandók közül 300 dolgozó önként vállalja munkaviszonyának megszüntetését. Azonban csak 120 olyan alkalmazottat találtak, aki az ígért feltételekkel lemondott további foglalkoztatásáról.
Ekkor a pénzügyminisztérium olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely szerint el lehetett volna bocsátani a nemkívánatos dolgozókat, de a szakszervezet ezt a megoldást „megvétózta”, amiben még a koalíciós pártok, köztük a Likud több politikusa is segített. Különböző kompromisszumos javaslatok és végkielégítésre átutalt rendkívüli költségvetési pénzek révén végül megkezdődött a „régi” közmédia „bezárása”.
Helyette elvileg már ősszel, október 1-jén el kellett volna indítani az új közszolgálati médiát, amelyhez már fel is vettek több mint 200 újságírót, azonban ezt az időpontot az utóbbi hetek viharos vitái miatt elhalasztották.
Benjámin Netanjahu kormányfő a szakszervezet elnökével közösen 2018-ra próbálta elhalasztani az új közmédia indulását, de a kneszet gazdasági bizottságában kitört múlt heti heves összetűzések után Móse Kahlón pénzügyminiszterrel közösen ezt 2017-re módosították.
A halogatás miatt az ellenzék azzal vádolja Netanjahut, hogy tönkre akarja tenni a kormánnyal szemben gyakran kritikus közszolgálati híradást, a kormány képviselői viszont azzal védekeznek, hogy jelenlegi állapotában az új intézmény még nem kész a sugárzásra.
A kérdésnek vannak politikai vonatozásai is, erre utal, hogy Miri Regev, a Likudhoz tartozó kulturális és sportminiszter a kormány vasárnapi ülésén azt mondta:: „Micsoda? Pénzt teszünk bele, és azt mondanak, amit akarnak? Mire jó a közmédia, ha nem mi uraljuk?”. David Bitán pedig a kneszet ülésén úgy vélekedett, hogy a közmédia „túlságosan is szabad”.
Bitan hétfő reggel a tízes csatorna reggeli műsorában közölte: egy olyan törvény előkészítésén dolgozik, amely mindent visszacsinálna, átalakítás helyett tovább működne a régi közszolgálati intézmény.
Válaszul Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt egyik vezetője azzal vádolta meg a Likud politikusait, hogy azért akadályozzák az új közmédia felállását, mert rájöttek, hogy a már alkalmazott újságírók önállóan gondolkodnak, és nem feltétlenül „elkötelezettek” a párttal szemben.
Az ügy magyar vonatkozása, hogy a válság miatt akadozik a közrádió egyik csatornáján idegen nyelveken folyó műsorszórás is, és március óta elhallgatott az 1953 óta meglévő magyar adás. A műsor korábban esténként napi negyed órában, főként anyanyelvi híradással foglalkozott, de jelenleg csak zene hallható ebben a műsorsávban.
MTI / Izraelinfo
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
