Rabin és az oktatásügy- válasz Netanjahunak

Nagyok a különbségek

Múlt héten – néhány nappal a tanévnyitó előtt – egy kormányülésen Mose Kahlón pénzügyminiszter arra kérte Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy vállaljon felelősséget az ország peremvidékein és központjában élő diákok tanulmányi eredményei közti különbségekért.

Netanjahu hevesen visszautasította ezt, és válaszában azt állította, hogy “még az oktatási költségvetést megnövelő Rabin-kormánynál is csökkentek a tanulmányi eredmények”.

Ez akkora hazugság, hogy még a kormányülés jegyzőkönyve is belepirult. Hogy ez a botrányos kijelentés ne maradjon a levegőben, felsorolok néhány példát az áldott emlékű Jichák Rabin kormányának (1992-1995) tevékenységéből és eredményeiből az oktatás területén. És ítélkezzék az olvasó.

Bagatellizál a kijelentés, hogy a “Rabin-kormány növelte a költségvetést”. Rabin már miniszterelnöksége első évében nem kevesebb mint hétmilliárd sékelt tett hozzá az oktatási büdzséhez, amely így Izrael történelmében először szinte azonos lett a hadiköltségvetéssel. Ez reális értéken 74 %-os növekedés volt, amit a pedagógusok bérének 50%-os emelésére, 300 000 tanóra hozzáadására, több mint 6000 tanterem építésére, 40 ezer új számítógép vásárlására, ezer tudományos laboratórium felszerelésére, a tudományos, a nyelvi és más tantervek reformjára fordítottak.

Minthogy a Netanjahu és Kahlón közti összecsapás a periféria és a központ tanulmányi eredményei közti különbségeken robbant ki, hangsúlyozni kell azt is, hogy a Rabin-korszakban pozitív diszkriminációt gyakoroltak a periféria és az arabok javára: ott megduplázták az új iskolák építését, és több mint hatvanezer tanórával gyarapodtak. Ez nemcsak a „költségvetés növelése” volt, hanem az izraeli kormány felelősségvállalása az oktatásért, s meg kéne nézni, vajon ez ügyben szándékozik-e tenni valamit a Netanjahu-kormány.

Iskola

És ott van Netanjahu szerencsétlen kijelentése, hogy a Rabin-kormány idején is csökkentek az oktatás eredményei. Ennek éppen az ellenkezője igaz: 18%-al nőtt az érettségizők aránya, beilleszkedett százezer új bevándorló diák és ötezer új bevándorló tanár, 1500-al, húszezerre nőtt a hátrányos helyzetűeket érettségihez segítő programban részt vevők száma, kétezerről nyolcezerre nőt a családi napközibe járó gyerekek száma, negyven százalékkal csökkent a középiskolákból kimaradók aránya.

Ráadásul a Rabin kormányzása előtti időkben csak kevés, és olyan főiskolák voltak Izraelben, amelyek az egyetemek vidéki lerakatai voltak, nem adtak egyetemi fokozatot, és évente diákok tízezrei kényszerültek külföldön tanulni. A Rabin-kormány 1994-ben ezeken és más, új főiskolákon lehetővé tette az egyetemi fokozat megszerzését, ami 35 %-kal megnövelte Izraelben a felsőoktatásba bekerülők számát. Ennek a döntésnek a következtében ma már 23 diplomát kínáló főiskola van Izraelben.

Évente több tízezer diák végzett a főiskolákon az utóbbi húsz évben, akik a Rabin-kormánynak köszönhetően egyetemi fokozattal zárták tanulmányaikat. Izrael jelentősebb technológiai forradalmát, amelynek hatására ma az IT szektor több tízezer dolgozót foglalkoztat, a Rabin-kormány alap-, közép- és felsőfokú oktatási reformja tette lehetővé.

Ezek az eredmények nemcsak hogy nem csökkenést jelentenek, hanem például kéne szolgálniuk a jelenlegi kormány és annak vezetője számára. A Rabin-kormány valóságos forradalmat hajtott végre az oktatási rendszerben, amelynek eredményeit azóta sem sikerült megismételni. Nagy rád a cipő, Netanjahu, menj, és tanulj belőle.

Simon Sabasz volt Jichák Rabin idején a miniszterelnöki hivatal vezetője.

Jediót Ahronót / Izraelinfo