Spencer Tunick, a meztelen embertömegeket megmozgató projektjeiről ismert neves amerikai művész újabb fotó-sorozatot készített holt-tengeri víznyelők mellett pózoló önkéntesekkel. Az izraeli sajtónak tel-avivi kiállítása alkalmából beszélt a Holt-tengerhez való vonzódásáról és az installáció céljáról.
A fotóművész a hét végén járt Izraelben és 15 képet készített, melyeken meztelen önkénteseket fotózott le a Holt-tenger „Mecukei dragot” partjainál megnyílt óriási víznyelők mellett. A képeket elmondása szerint azzal a céllal készítette, hogy segítségükkel felhívja a világ figyelmét erre a természeti katasztrófára. „Ha az emberek megtudják, hogy vannak, akik hajlandóak voltak meztelenre vetkőzni azért, hogy így juttassák el ezt az üzenetet a nagyvilágnak, aktívabban viszonyulnak majd a témához. Valójában nem arra lenne szükség, hogy meztelenre vetkőzzenek: ide kell jönni, tiltakozni kell és petíciókat kell aláírni, mert a víznyelők emberi mulasztás következményei.”
Spencer Tunick zsidó származású amerikai fotóművész kiállítását a héten nyitották meg a tel-avivi „Reviat Florentin” galériában, ahol Izraelben és más országokban készített fotóinstallációit láthatja a közönség. A megnyitó előtt tartott sajtókonferencián Tunick a Holt-tengerhez fűződő különleges kapcsolatáról is beszélt. Elmondása szerint a 70-es évek óta rendszeresen jár Izraelbe családját meglátogatni és minden alkalommal elmegy a Holt-tengerhez is. „Ha valaki azt mondaná nekem, hogy olyan nemzeti parkokat, mint a Yosemite vagy a Yellowstone, a bezárás veszélye fenyeget , akkor azzal a témával is foglalkoznék. A Holt-tenger egy hihetetlen természeti jelenség, nem kevésbé, mint a kaliforniai mamutfenyők.”
A képek készítése előtt szakértőkkel konzultált Tunick és azok segítségével döntötte el, hol fényképezheti le az önkénteseket a víznyelők közelében, és melyekbe lehet beleállni ahhoz, hogy azokról fotókat készíthessen.
Az installáció annak a kampánynak a része, amellyel a Holt-tengernek a világ természeti csodájaként való elismeréséért és megmentéséért küzdenek. Tunick installációinak kezdeményezője és producere Izraelben Ari Fruchter izraeli start-up vállalkozó, műgyűjtő és a Holt-tenger megmentéséért dolgozó aktivista volt. Tunick először 2011-ben készített képeket egy holt-tengeri szabadstrandon, akkor ezer önkéntes nudista részvételével. A fotózás után öt évvel Fruchter újra ellátogatott a strandra, de meglepetésére azt szögesdróttal körbekerítve és lezárva találta. Elmondása szerint amikor átmászott a kerítésen, rémes kép tárult elé: a strand helyén egy óriási víznyelő nyílt, amely mindent, még a strand építményeit is elnyelte. Fruchter ezután újra meghívta a művészt a Holt-tenger megörökítésére, és segítségére volt a terep kiválasztásában is.
Fruchter a kiállítás kapcsán a Háárecnek azt nyilatkozta, hogy szerinte az izraeli kormánynak sikerült megtévesztenie a közvéleményt, amikor azt állította, hogy a „Tengerek csatornája” – amelyet Jordániával közösen a Vörös-tenger és a Holt-tenger között építenek – megoldja majd a Holt-tenger apadásának problémáját. „Ennek éppen az ellenkezője igaz: semmiféle változás nem történt.”
Tunick azt remélte, kezdeményezését a kormány is támogatja majd, de tudomására hozták, hogy a kormánynak nem érdeke bemutatni a helyi közönségnek és a turistáknak azt a tényt, hogy a Holt-tenger északi partját már nem lehet megközelíteni, és az utakat is elnyelik az óriási víznyelők. „Engem arra kértek fel, hogy olyan munkát készítsek, amellyel meg lehet változtatni ezt a hozzáállást, és amely üzenetként szolgál az izraeli kormánynak, miszerint a világ egyik leggyönyörűbb csodájával van megáldva, de azt olyan hellyé változtatta, amelyet már veszélyes megközelíteni. A Holt-tenger hihetetlen sebességgel tűnik el, és ez borszasztóan aggasztó, pár éven belül csak egy tavacska marad a helyén. A „Mineral” strandon olyan óriási víznyelőket láttam, hogy akár ezt a galériát is elnyelnék.”
A sajtótájékoztatón részt vett Dr. Clive Lipkin, az Arava intézet egyik igazgatója is, aki Tunick izraeli látogatását is végigkíséri. Így nyilatkozott: „Izraelben mindig csak akkor ébrednek fel, ha valami tragédia történik. Így volt ez a napokban, amikor az építkezések biztonsági előírásainak fontossága csak a mélygarázs beomlásának okán merült fel, és ezúttal is csak akkor fog a kormány észhez kapni, amikor egy Jeruzsálemből Eilatra tartó busz belezuhan majd egy víznyelőbe. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy ez csak idő kérdése. A Holt-tenger, ahogy a neve is jelzi – halott. Csak az izraeli oldalon több mint tízezer víznyelőt örökítettünk meg, a tenger szárad és apad, minden évben nem kevesebb, mint egymillárd köbméter vizet kellene visszavezetni bele. Ha ezt nem tesszük meg, elveszítjük a Holt-tengert, és később majd a Maszadához vezető utat is le kell zárni. Ezek Izrael leglátogatottabb turistalátványosságai Jeruzsálem után. A természeti katasztrófán túl a gazdaságot és a turizmust is halálos csapás érheti ezzel.” A professzor szerint a probléma megoldásához Izraelnek szüksége van a szomszédos országok összefogására és nemzetközi segítségre.
A témában nyilatkozott még Jael Paran képviselőnő is, aki a „Holt-tenger megmentése” lobbit vezeti. Ő mindenekelőtt a Holt-tenger körzetében működő, és annak forrásait kihasználó vegyiműveket jelölte meg a helyzet elsődleges felelőseiként. Szerinte annak ellenére, hogy a víznyelők problémája már évtizedek óta ismeretes, az izraeli vezetés máig nem dolgozott ki hosszú távú terveket az ökológiai katasztrófa megoldására. Véleménye szerint ahhoz, hogy a Holt-tenger helyzetének további romlását megakadályozhassuk, véget kell vetni annak a helyzetnek, hogy egy erős gazdasági elit, amely előtt kizárólag a haszonszerzés célja lebeg, kihasználja a Holt-tenger természeti kincseit.
Haaretz / Izraelinfo
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
