Mintegy százezer látogatóra számítanak Izraelben a szerda hajnalban, kilencvenhárom éves korában elhunyt Simon Peresz Nobel-békedíjas volt izraeli államfő és miniszterelnök koporsójánál, amelyet a Kneszet (parlament) udvarán helyeztek el, hogy a gyászolók leróhassák kegyeletüket.
Jeruzsálem csütörtökön ostromlott várhoz hasonlított, a Kneszet környékén több kilométerre megszűnt a járműközlekedés, rendőrök álltak a lezárt kereszteződéseknél. Utoljára 1995-ben, Jichák Rabin temetésénél alkalmaztak ilyen mértékű biztonsági óvintézkedéseket. Péntekre nyolcvan magas rangú vezetőt, köztük Barack Obama amerikai elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is várják a városba.
Reggel óta csendben poroszkál a hosszú sort alkotó, megilletődött tömeg. A nagyobb közlekedési dugók elkerülésére díjmentes buszokon szállítják az érdeklődőket a Kneszethez a Jeruzsálembe tartó autópálya nagyobb útkereszteződéseitől és Jeruzsálem nagyobb parkolóitól. A legtöbben várhatóan munkaidő után érkeznek, ezért este kilencig nyitva vannak az izraeli parlament kertjének kapui.
Délelőtt több cserkészcsapat és a helyi baloldali ifjúsági mozgalom kék egyenruhás csoportjai is ellátogattak a kék-fehér zászlóba burkolt koporsóhoz. Szülők gyermekeikkel, felnőttek magányosan, csoportokban és párokban, idősek botra támaszkodva álltak be a sorba, hogy a kordon mellett elvonulva egy percre megálljanak fényképezni vagy egy könnyet elmorzsolni Simon Peresz földi maradványai előtt.
Reggel már elhelyezte hivatalos koszorúját Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Reuven Rivlin államelnök és Juli Édelstejn, a kneszet elnöke. Bill Clinton volt amerikai elnök is egyenesen a Kneszethez hajtott a repülőtérről, hogy fejet hajtson idős barátjának koporsója előtt.
A sorban állók egyike, Haidi Mozes az MTI tudósítójának elmondta, hogy kislánykora óta személyesen is ismerte Pereszt, mivel édesapja a Tóra Zsidósága nevű ultraortodox párt frakciójának elnöke volt. Ő maga elhagyta a vallást, de Peresz minden családi eseményre elment továbbra is, függetlenül attól, hogy a család vallásos vagy nem vallásos ágáról volt szó. „Számomra ő a remény jele és példája, aki mindig segített másokon. Csodálatos, hogy elnökségének hét éve alatt elnyerte a neki már régóta kijáró tiszteletet. Olyannak látom, mint amilyenek a tenger hullámai, amelyek soha nem nyugodnak le” – jellemezte Izrael kilencedik államfőjét. „Számomra Peresz él. Tudja, nálunk azt mondják, hogy a cadikok, az igaz emberek a sírjukban is élnek. Ő is él, számunkra örök élete van. Nekem ez egy nagyon megindító nap” – tette hozzá.
A mellette álló Meráv – könnyeit letörölve – arról beszélt, hogy csak a médiában találkozott Peresszel, mégis eljött. „Tideja mosávból vagyok” – mesélte. „Peresz nagy ember, személyes példa, nagy vezető volt, aki nekem személyesen rengeteg reményt, bölcsességet mutatott, hogy miként kell viselkednünk, merre kell törekednünk. Hogy mindig jobbra törekedjünk. Soha nem magára, hanem mindig a népre és az államra gondolt. Nincsenek ilyen emberek a mai vezetésben, de remélem, a jövőben lesznek” – mondta bizakodva.
Rina kisiskolás unokájával, Ilájjal jött Javnéből. „Utolsó tiszteletadásra jöttünk, mert nincs hozzá hasonló nagy ember, lezárult vele egy korszak. Eddig reményt, biztonságtudatot adott, hogy valaki vigyáz ránk, hogy van fent egy felelősségteljes felnőtt, aki tudja, mit csinál. Ezért megérdemli, hogy eljöjjünk hozzá, megköszönjük és elköszönjünk tőle. Az unokám is elhoztam, hogy tudja, ez egy fontos nap a világban” – mesélte.
Az Oranit faluban élő Nurit azért tartotta nagyra Pereszt, mert szerinte nem tett különbséget ember és ember között, egyformán szerette a gyermekeket, a kisebbségeket, az elesetteket is.
Dov Halbertal ultraortodox vallásos öltözékével kissé kirítt a főként világiakból álló tömegből. „Sok éve lelkesedtem érte” – hangsúlyozta. „Szerintem többé nem születhet ilyen vezető, aki személyében egyesítette Európát és Izraelt, aki szellemi és gyakorlati ember is volt. Világszínvonalú vezető, az értékek, a szellem, a könyv és az erkölcs embere, aki példát mutatott, miként kell viselkednie egy politikai vezetőnek” – méltatta az elhunyt politikust. „Nem volt vallásos, de mindig empatikus volt az ultraortodoxokkal is, ahol tudott, segített, és nem politikai manipulációból tette” – vélekedett.
Az Askelónból érkezett Cvika magyarul felelt az MTI tudósítójának. Noha itt született, de 1948-ban mindkét szülője magyar nyelvterületről – Budapestről, illetve Erdélyből – vándorolt Izraelbe, és otthon magyarul beszéltek. Cvika a Munkapárt askelóni aktivistája, aki négy pártbeli barátjával együtt jött a koporsóhoz.
„Nagyon hittem a politikai nézeteiben az elejétől a végéig. Feláldozta magát az állam érdekében, pedig sokszor megbántották, sokat kellett eltűrnie, de ma már mindenki sajnálja, hogy így történt” – magyarázta. „Ilyen ember egy, ha születik egy nemzedékben. Előre látta az ország jövőjét, még az utolsó egészséges napján is az országért tett. Nem keresett magának megbecsülést, anyagiakat, csak az állam javát nézte” – indokolta meg Cvika, hogy miért zarándokolt el Jeruzsálembe Peresz koporsójához.
MTI / Izraelinfo
Újságíró
