Megbocsájtásról jom kipur előtt

Maurycy Gottlieb: Zsidók imádkoznak jom kipurkor. Forrás wikipédia

Jom kipur, az engesztelés napja közeledtével sokunkban fölmerül – a bűnbánat és az elkövetett hibáinkkal való szembenézés mellett – a megbocsájtás kérdése is. Vajon a zsidó vallás szerint mindent meg kell bocsájtanunk a jom kipur előtt? A kérdésre a Kassáról előbb Amerikába települt, majd 1970 óta Izraelben élő Birnbaum Ervin rabbi, a Netanján lévő Bét Iszrael zsinagóga rabbija válaszolt. A nagy tudású rabbi a New-York-i Zsidó Teológiai Szemináriumban kapta képesítését, miközben mellette a Columbia egyetemen is ledoktorált politológiából.

Izraelinfo: Jom kipurkor kötelességünk mindent megbocsájtani?

Birnbaum Ervin rabbi
Birnbaum Ervin rabbi

Birnbaum Ervin: A bocsánat kérdése a zsidóságban összetett. Abban biztosak lehetünk, hogy minden, az Istennel szemben elkövetett bűnért megbocsát az Isten, ha hozzá fordulunk. De a más emberrel szemben elkövetett bűnért bocsánatot kell kérni attól az embertől, aki ellen elkövettük, és ha ő nem bocsát meg, akkor nincs rá bocsánat. Ember és ember között olyan kapcsolatnak kell lenni, hogy az ember tudjon bocsánatot kérni. És joga van az embernek megbocsájtani vagy nem megbocsájtani.

Izraelinfo: Igaz ez országokkal, népekkel kapcsolatban is?

B. E.: Elie Wieselt, aki néhány hónapja halt meg, 1990-ben meghívták Németországba, hogy beszéljen a német parlamenthez. Beszélt ott, és azt mondta nekik: eljött az idő, hogy Németország bocsánatot kérjen a zsidó néptől. Hiszen nem lehet elvárni a túlélőktől, vagy az őket képviselő Izraeltől, hogy megbocsássanak, ha nem kérnek tőlük bocsánatot. Willy Brandt német kancellárt 1970-ben meghívták Varsóba. Ahogy Lengyelországba ért, a földre ereszkedett, és könnyekkel a szemében azt mondta, hogy bocsánatot akar kérni a zsidó néptől. Azonban Brandt nem a parlament, hanem a saját nevében beszélt, és ezért ez nem elfogadható közösségi bocsánatkérésként. Szép volt tőle, a személyétől, de nem Németország nevében beszélt. Ha viszont bocsánatot kérnek, akkor már van min gondolkodni. De Franciaország sem kért soha bocsánatot, pedig a Vichyben történtek alapján ők sem voltak ártatlanok. Hollandia látszólag kitűnő ország, ott csakis Anna Frankról beszélünk. Pedig több mint húszezer holland csatlakozott az SS-hez, és ők sem kértek bocsánatot.

Izraelinfo: A bocsánatkérés voltaképpen a felelősség vállalását jelenti. Ez alapfeltétel. De a megbántott ember vagy nép minek alapján dönthet, hogy megbocsát-e?

B.E.: A személyes hozzáállás alapján kell mérlegelni. Ilyen dolgokban nem lehet a nép nevében beszélni.

Izraelinfo: Izrael nem bocsájtott meg Németországnak?

B.E.: Izrael megbocsájtott, mert elfogadtuk tőlük a jóvátételt. Az első időkben vonatokat hoztak kárpótlásként Németországból, ezért az első vonatainkra itt azt mondtuk, hogy a véres vonatok. Éppen a megbocsájtás miatt nagyon nehéz volt beletörődnünk, hogy mint ország elfogadtunk tőlük kárpótlást. Hogy lehet jóvátételt adni hatmillió zsidóért? De az az igazság, hogy elfogadtuk, és nem csak Ben Gurion, hanem Begin is beleegyezett. És ha elfogadjuk, akkor ez azt jelenti, hogy megértettük üzenetüket, hogy a szüleik, nagyszüleik csinálták, és ők soha nem tennének ilyet. De elfelejteni soha nem fogjuk. Ahhoz, hogy élni tudjunk, hogy a jövőt tudjuk építeni, meg kell értenünk egymást. Még ha úgy is bántatok el velünk, mintha birkák lettünk volna. Meg kell tanulnunk elfogadni a bocsánatkérést, de ne kérjétek tőlünk, hogy elfelejtsük.

Izraelinfo: Mit gondoljunk ezek alapján az aktuális magyar zsidó – izraeli ügyünkről, Szegedi Csanád zsidóvá válásáról és Izraelbe készüléséről?

Birnbaum Ervin rabbi
Birnbaum Ervin rabbi

B.E.: Erre azt mondják, hogy a tsuva – bűnbánat. Mivel én átéltem a vészkorszakot, a náci uralmat, eléggé nehéz nekem elfogadni a viselkedését. De vallásunk követeli, hogy ne utasítsunk vissza senkit, aki őszinte bűnbánatot mutat. Végeredményben be kell fogadni zsidóként őt és családját, mert tsuvát csinált, megváltozott. Ez jó példa arra, hogy el lehet fogadni a megtérőt, ha őszintén hajlandó elfogadni a zsidó népet, mint a saját népét, és kész sorsát a zsidó nép sorsához kapcsolni.

Izraelinfo: És ha politizálni kezd az izraeli jobboldallal, ahogy már utalt rá a The Jerusalem Post cikkében, miszerint „átadná politikai tapasztalatait”?

B.E.: Ő sokat tud ártani is. Nem hiszem, hogy lesz olyan párt, amely könnyedén elfogadná.