Hol terem a diplomáciai gubanc?

Avagy: mi köze az izraeli mezőgazdasági csúcstechnológiához az izraeli mezőgazdasági miniszternek?

Izrael és Oroszország gazdasági kapcsolataik javításán dolgoznak, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdaságra. A párbeszéd elsősorban a tejipar, a vízgazdálkodás és az öntözéstechnológiák, valamint a mezőgazdasági termékek tárolása körül zajlik.

A Mezőgazdasági Minisztérium értesülései szerint Vlagyimir Putyin elnök utasította az orosz gazdasági hivatalnokokat, hogy készüljenek fel a mezőgazdasági termékek behozatalának csökkenésére, és Oroszország saját termelésének növekedésére. Ennek, valamint az izraeli mezőgazdasági technológiák nagyra értékelésének következményeként érdekli az oroszokat az együttműködés erősítése, és az izraeli tudás révén saját mezőgazdasági termelésük bővítése.

Az izraeli mezőgazdasági miniszter már kétszer látogatott el Oroszországba, és az együttműködésről egy szándéknyilatkozat aláírására is sor került az orosz mezőgazdasági miniszterrel. Tavaly szeptemberben az orosz miniszterelnök-helyettes jött el az izraeli Mezőgazdasági Minisztériumba. Idén júniusban Binjamin Netanjahu miniszterelnök járt Oroszországban, ahol találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel. A találkozások folytatásaként érkezett november 10-én Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az izraeli Mezőgazdasági Minisztériumba, és a két ország képviselői egy hatalmas összegű mezőgazdasági együttműködési egyezményt írtak alá. Az egyezmény elsősorban a tejiparral foglalkozik, keretében izraeli cégek fejlesztik majd az orosz tejágazatot, első lépésben próbaként 1,3 milliárd dollár értékben, ami a továbbiakban elérheti a 15 milliárd dollárt.

Az egyezmény aláírása után Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, és vendéglátója Uri Ariel mezőgazdasági miniszter (haBait haJehudi) átmentek a Vulkani Intézetbe. Az Intézet több új, és jövőbeli technológia bemutatásával készült a látogatásra. Az orosz miniszterelnök megismerkedett az önjáró permetezőrobottal, az alma cukorszintjének mérésére szolgáló eszközzel, a tehenek táplálkozásának és egészségi állapotának követését végző rendszerrel, a fehér színű teljes kiőrlésű liszt előállításához kifejlesztett búzafajtával, és egy kis drónnal, mellyel a mezőgazdasági területek öntözésének mértéke követhető.

A drón nagyon tetszett az orosz miniszterelnöknek, gyermeki örömmel irányítgatta a pici helikoptert. Uri Ariel mezőgazdasági miniszter ezt látva megkérdezte tőle, hogy szeretné-e ajándékba – a kérdésre az orosz miniszterelnök természetesen boldogan igent mondott, s a látogatás után jöttek is a Vulkaniba az orosz küldöttség emberei, hogy átvegyék az ajándékot.

A Vulkani Intézet munkatársai azt hitték rosszul hallanak:

  1. A drón értéke 200.000 sékel. A hozzá tartozó irányító rendszer további 100.000 sékel. (Mai árfolyamon 1 ILS = 75.3219 HUF)
  2. A drón a Vulkaniban zajló kísérlet nélkülözhetetlen eszköze, melyet az Intézet munkatársai fejlesztettek ki.
  3. A drón állami tulajdon, és a Vulkani Intézethez tartozik, nem a Mezőgazdasági Minisztériumhoz.
  4. A drón felszereléséhez amerikai fejlesztésű hőkamera is tartozik.

A kutatók szerencsére gyorsan magukhoz tértek, és a rendelkezésükre álló rövid időben “eltüntették” a kis helikopter irányító rendszerét – az oroszok hazaérkezésük után természetesen gyorsan észrevették, hogy hiányzik valami, és kérték, hogy küldjék utánuk a hiányzó távirányítót.

A hőkamera sorsáról sajnos nincs információ, talán sikerült pillanatok alatt leszerelni, talán nem – az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét mindenesetre érdekli a dolog, már kérték a dolog kivizsgálását.

További problémák:

  1. Az izraeli hivatalos ajándékozási szabályok szerint az ajándék értéke nem haladhatja meg a pár száz sékelt (nagyon kirívó esetben sor került 3000 sékel értékű ajándék átadására).
  2. Az Egyesült Államok és Izrael közötti biztonsági szerződés értelmében Izrael nem adhat tovább harmadik félnek amerikai fejlesztésű technológiát.
  3. Állami alkalmazott saját kezdeményezésből nem adhat ajándékot, ahhoz a megfelelő állami szervek (diplomáciai és szakmai) engedélye szükséges. Esetünkben mindenekelőtt és minimum a Vulkani Intézeté, és a Biztonsági Minisztériumé.

Következmények:

  1. A Vulkani adott kísérlete meghatározatlan időre leállt, nagy valószínűséggel elölről kell majd kezdeni a méréseket – vagyis nem csak a drón kiesése jelent komoly anyagi veszteséget az Intézet anyagi kerete számára.
  2. Uri Ariel mezőgazdasági miniszter ígérete szerint a Minisztérium beszerez egy másik drónt a Vulkani számára – nem világos, hogy milyen állami keretből, de mindenképpen az adófizetők pénzéből.
  3. Diplomáciai gubanc Oroszországgal, és még komolyabb az Egyesült Államokkal.

Elmaradt következmények:

  1. Az állami ellenőr vizsgálata.
  2. Uri Ariel munkaviszonyának azonnali megszüntetése.
  3. Az általa okozott kár kifizetésére való kötelezése.

Források:

Láncszem a természet szövedékében. És izraeli is. (A “provokál” néhány szinonímája szükség esetére: abajgat, babrál, bánt, birizgál, bizgerél, bolygat, bosszant, bőszít, cseszeget, csesztet, cukkol, dühít, feszeget, firtat, háborgat, heccel, hergel, húz, idegel, idegesít, incselkedik, ingerel, irritál, kötekedik, macerál, nem hagy békén, nyaggat, nyektet, nyúz, piszkál, piszkálódik, rejcol, szekál, szekíroz, szívózik, szurkál, zaklat, zargat, zavar, zseníroz.)