Szigd – az etiópiai zsidók ősi ünnepe

Szigd Jeruzsálemben - fotó: Wikipedia

Minden évben chesván hónap 29. napján (ebben az évben november 29-re esett) ünnepli az etiópiai zsidó közösség saját, különleges ünnepét, a szigdet.

Az ünnep a jom kipur utáni 50. napra esik. A szigd ( ሰግድ ) szó arámi eredetű, és a meghajlás mint imádkozási testhelyzet egyik formáját jelöli. Az ünnep másik neve mehálelá (ምህልላ), mely könyörgést jelent. Az ünnep két szakaszból áll: a böjttel, imákkal és könyörgésekkel eltöltött nappalból és az esti ünnepi lakomából. Ha az ünnep szombatra esik, előrehozzák csütörtökre.

A zsidó világ többi részétől, illetve a Szóbeli Tantól hosszú évszázadokon át teljesen elszigetelten élő etiópiai zsidók úgy értelmezték azt a bibliai parancsolatot, hogy „És számoljatok a szombat utáni naptól fogva hét teljes hetet“, hogy jom kipurtól kezdve kell számolni, hiszen ezt a napot a Tóra sábátnak nevezi. (A zsidóság többi része ezt a szakaszt peszáchra vonatkoztatja, és peszách második napjától számoljuk 49 napon át az ómert, az ötvenedik nap pedig sávuot, a tóraadás ünnepe.)

A szigd a Tóra évenkénti elfogadásának ünnepe, melynek előképe az az ünnepség volt, amelyet Ezra próféta vezetett chesván hónapban, amikor a zsidók visszatértek a babilóniai száműzetésből, hogy felépítsék a második Szentélyt. Ezt az ünnepséget Nechemjá könyve írja le. Az etióp tradíció szerint az Örökkévaló először chesván 29-én jelent meg Mosénak a Szináj-hegyen.

Sálom Sáron, Etiópiából Izraelbe vándorolt rabbi így foglalta össze a szigd legfontosabb aspektusait:

  • emlékezés a tóraadásra és a Tóra iránti szeretetünkre
  • az Örökkévalóval való szövetség megújítása, akárcsak Ezra próféta idejében
  • a zsidó identitás elmélyítése a világ zsidóságától való elzártság ellenére
  • böjt és megtérés
  • a közösség egységének erősítése

A reggeli imák között szerepelnek olyanok, melyeket Jeruzsálemért mondanak, emellett könyörögnek azért, hogy Isten, valamint a többi zsidó megbocsásson nekik. Az ünnepnek ez a jellegzetessége igen hasonlít jom kipurra, abban viszont különbözik a két nap egymástól, hogy míg jom kipur az egyéni bűnbánatot hangsúlyozza, addig a szigd a közösségi önvizsgálat és megtérés ideje.

Rabbi Sáron elbeszélése szerint a közösség tagjai Etiópiában napokkal az ünnep előtt elindultak a kijelölt helyekre. Az ünnep reggelén, jó korán, az emberek megmerültek egy rituális fürdőben, és ünnepi ruhát öltöttek, majd vallási vezetőik irányításával felmentek egy magas hegyre, hogy ott imádkozzanak. A hegy a tisztaságot szimbolizálta, és a Szináj-hegyre emlékeztetett. Egy vallási vezető, vagyis kesz hangosan olvasott fel az Oritból, ami a Tóra gééz nyelvű fordítása. Ezt a felolvasást a többi kesz fordította le amhara nyelvre, a könnyebb megértés érdekében.

Az imákat Jeruzsálem felé fordulva mondták el, mely az etiópiai zsidó hagyomány szerint egy misztikus, égi város. A felolvasás a Tóra kiemelkedően fontos pontjait foglalta magában, többek közt a Tízparancsolatot, Isten áldásait és átkait leíró szakaszokat, valamint részleteket prófétai könyvekből. A résztvevők ég felé emelt tenyérrel borultak arcra, és könyörögtek a közösség bűneinek megbocsátásáért.

Az imádkozást trombiták megfújásával zárták le, majd a menet levonult a hegyről: a közösség tagjai énekelve és táncolva követték  a tóratekercseket. Éjjel közös ünnepi lakomán vettek részt, mely hagyományos etióp ételekből állt. Többek között a lapos, szivacsos indzsera kenyeret fogyasztották.

sigd_jerusalem
Szigd Jeruzsálemben – fotó: Wikimedia

Az ünnep a mai Izraelben

Napjainkban, amikor már a teljes etiópiai zsidó közösség Izraelben él, a központi ünnepi imákat két helyen tartják: a Siratófalnál, illetve Jeruzsálem Ármon Hánáciv nevű negyedének kilátójában, ahonnan tisztán látszanak az Óváros falai. Azok a gyermekfalvak, illetve iskolák és ifjúsági csoportok, melyeknek tagjai közül sokan az etiópiai zsidó közösséghez tartoznak, saját imákat és ünnepséget szerveznek.

Egy vallásos bentlakásos intézményben, a Kfár Hánoár Hádátiban, amely az észak-izraeli Kfár Chászidimban található, például szokás volt az etiópiai eredetű tanulókat még napfelkelte előtt felébreszteni, újrajátszva a Betá Jiszráel Etiópiából való megmenekülését, valamint azt a hosszú gyalogutat, melyet Szudánon keresztül tettek meg a rájuk várakozó repülőgépekig, amelyek végül Izraelbe szállították őket. Ennek a gyerekfalunak a rabbija, Menáchem Kabeda 16 éves korában, családja nélkül gyalogolta végig Szudánt. A szigd ünnepén hófehér etióp köntöst öltött, és a hagyományos etióp kürttel a kezében vezete a diákok menetét a falu legmagasabb pontjáig, hogy ott imádkozhassanak hajnalban. A gyermekfalu izraeli születésű diákjai is csatlakoztak hozzájuk, együtt énekeltek és táncoltak végig a szertartás alatt.

A tanulók, illetve szüleik által, eredeti etiópiai hozzávalókból, az iskola konyháján készített, ünnepi vacsora zárta a napot. Többek közt indzserát is fogyasztottak. Az etiópiai tanulók figyelmeztették Izraelben született társaikat arra, hogy óvatosan egyenek az erősen fűszerezett ételekből.

Annak ellenére, hogy a szigdet az etióp közösség nagy része ünnepli, a csoport vénei mégis aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy régi hazájuk hagyományai gyorsan feledésbe merülnek. Ennek oka részben az, hogy az egy évszázaddal ezelőtt kikeresztelkedett, majd a zsidóságba visszatért, és Izraelbe költözött  ún. falassamurák nem ismerik a szigd szokását, részben pedig az, hogy a második generációs etiópiai zsidó bevándorlók közül sokan már nem ismerik a gééz nyelvet, melyen az imák nagy része íródott. Az imák héber átirata ugyanakkor egyre népszerűbb a fiatalok körében.

A szigdet Izraelben először az 1980-as évek elején ülték meg az etióp közösség tagjai. 2008. februárjában Uri Ariel akkori parlamenti képviselő (jelenlegi mezőgazdasági miniszter) törvényjavaslatot nyújtott be, mely a szigdet izraeli nemzeti ünneppé nyilvánítja – a Kneszet 2008. júliusában ismerte el hivatalos állami ünnepnek. Ennek megfelelően az Oktatási Minisztérium szervezésében tartanak minden évben chesván hó 29-én hivatalos ünnepséget (illetve 27-én, csütörtökön, ha 29. sábátra esik). Az etióp közösség tagjai kivehetik munkaszüneti napként szigd ünnepét.

zsido.com – forrás: Arutz7 és Arutz7