Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken elfogadott határozatában felszólította Izraelt, hogy vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken.
A jogilag kötelező érvényű határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepes-tevékenységnek „nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”.
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok – amely a BT állandó tagja és Izrael szoros szövetségese – ezúttal nem élt vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi tagállama támogatta a határozat elfogadását.
A határozattervezetet négy állam terjesztette elő azután, hogy ugyanezt a dokumentumot korábban Egyiptom már előterjesztette, de – Donald Trump megválasztott republikánus párti amerikai elnök és Izrael nyomására – elnapolta a csütörtöke tervezett szavazást.
A hírügynökségek arra vezetik vissza az amerikai tartózkodást, hogy Barack Obama hivatalban lévő demokrata párti amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között meglehetősen fagyossá vált a viszony, a Fehér Ház lakója az izraeli telepbővítéseket tekintette a békeerőfeszítések legfőbb akadályának.
Az izraeli kormányfő csütörtökön, a kiírt BT-szavazás előtt a Twitteren sürgette az Egyesült Államokat, hogy vétózza meg a határozatot. Nem sokkal később – ugyancsak a Twitteren – Donald Trump megválasztott amerikai elnök is csatlakozott Netanjahu felhívásához. A Canal 10 izraeli televízió és a Jerusalem Post című lap pénteken tudni vélte, hogy Obama ezen a napon még nem volt biztos abban, miként cselekedjen országa ENSZ-képviselője. Állítólag az elnökre is nyomást gyakoroltak Izraelből, ez ügyben számos telefonhívást kapott. Washington végül mégis maradt a tartózkodásnál.
Az EFE spanyol hírügynökség pénteken izraeli diplomáciai források feltételezéseit idézve azt írta: Obama és külügyminisztere, John Kerry ezzel a lépésével „be akarta betonozni” az általuk követett eddigi amerikai külpolitikát, még mielőtt a Netanjahu személyéhez és politikai irányultságához közelebb álló Trump-kormányzat hivatalba lép. A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint ugyanakkor Kairó azért napoltatta el a szavazást, mert nem akart ujjat húzni a megválasztott új amerikai elnökkel.
A Canal 10 emlékeztetett arra, hogy az ENSZ BT utoljára 1981-ben hozott Izraellel szembeni határozatot, akkor a Szíriától elfoglalt Golán-fennsík kétharmadának az annektálását ítélte el. A terület bekebelezését a nemzetközi közösség nem ismeri el, vagyis a fennsík egésze továbbra is szíriai területnek számít. Szíria és Izrael hivatalosan a mai napig hadban áll egymással.
Izrael mindenesetre hosszú évtizedeken keresztül számíthatott arra, hogy az Egyesült Államok vétójogával élve pajzsként védi őt a világszervezet szankcióval szemben.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője közölte: a főtitkár üdvözli az izraeli telepes-tevékenységet elítélő határozatot, és arra bátorítja az izraeli és palesztin vezetőket, hogy a nemzetközi közösség segítségével térjenek vissza az érdemi tárgyalásokhoz.
A Fehér Ház védelmébe vette az Egyesült Államok döntését arról, hogy tartózkodik a szavazáson, amit azzal indokolt: az izraeli telepek rohamos terjeszkedése veszélyezteti a kétállami megoldást.
John Kerry a szavazás után közleményben tudatta: az Egyesült Államok nem ért egyet a határozat minden pontjával, de „jogosan ítéli el az erőszakot, a felbujtást és a telepes-tevékenységet”. Az amerikai külügyminiszter emellett helyeselte, hogy a határozat felszólítja a feleket jelenlegi folyamatok megfordítására. Aláhúzta, a szavazásnak egyetlen egy célja volt: megőrizni a kétállami megoldás lehetőségét.
Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet a tartózkodást magyarázataként Ronald Reagen volt amerikai elnököt idézte: Washington „nem fogja támogatni, hogy további földterületeket használjanak telepek létrehozására”. Power hangsúlyozta, hogy ezt a politikát folytatta Reagen óta minden amerikai kormány, függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus volt az elnök. Power ugyanakkor elismerte, hogy a szavazás nem volt makulátlan, hiszen egy olyan testületben történt, amely évtizedek óta bírálja Izraelt.
Az izraeli kormány a vártnak megfelelően nem volt elragadtatva. Netanjahu hivatala kijelentette: „Izrael elítéli ezt a szégyenletes Izrael-ellenes ENSZ-határozatot, és nem fogja teljesíteni a megfogalmazott követeléseket”.
Az izraeli kormányfő egy későbbi közleményében pedig annak a reményének adott hangot, hogy Donald Trump és az amerikai kongresszus együttműködésének segítségével megtalálják módját annak, hogy fellépjenek a határozat „ártalmas” hatásaival szemben.
Netanjahu hozzátette: az Obama-kormány nemcsak kudarcot vallott abban, hogy megvédje Izraelt az ENSZ-ben ellene szövetkezőktől, hanem a kulisszák mögött csatlakozott az összeesküvőkhöz.
Netanjahu hazahívta Izrael szenegáli és új-zélandi nagyköveteit konzultációra.
Donald Trump a maga részéről a Twitteren reagált a szavazásra. Fogadkozott, hogy „ahogy az ENSZ is, a dolgok megváltoznak január 20. után”. A dátummal elnöki beiktatására utalt.
Ben Rhodes, Obama helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója azonban elutasította Trump bírálatát, és leszögezte: január 20-ig viszont az Egyesült Államok elnöke Barack Obama.
MTI / Izraelinfo
Újságíró
