A zsidók titka és a krumpliföld

The King everywhere *oil on canvas *105,5 x 182 cm *signed b.l.: R. Wartmüller / Berlin *1886

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

Amikor Mária Terézia uralkodott Magyarországon, a krumpli még nem volt az elterjedt kultúrnövények között. Idegenkedtek tőle a magyarok. Télen meg éhen haltak, mert a gabonájuk nem tartott ki tavaszig. Lehet hogy nincs néplélek, de a császárnő ismerte azt. Elrendelte, hogy őrizzék a krumplival bevetett földjeit, nehogy egy szem értékes gumó is a magyar parasztokhoz kerüljön. De az őröknek parancsba adta, hogy hunyják be a szemüket, ha zsákokkal lopódzkodó földművesek közelednek. Lehet hogy innen származik a „szemet hunyni” kifejezés. A nemzetkarakterológiai kísérlet eredményeként a burgonya elterjedt az országban, Mária Terézia pedig hátradőlhetett a trónon; Sikerült a magyarokat, akaratuk ellenére jóllakatni.

Egy éve éltünk Izraelben, mikor kitaláltuk: vállalkozni akarunk.
Előjöttek a szülőföldről hozott reflexek: – Ne szóljunk senkinek, mert ellopják az ötletet, de minimum lebeszélnek. – Áá! Az úgy nem megy! – Csak a magad erejéből!

– A magyar gondolkodás szimbóluma, vakon vágtatni előre és hátrafelé nyilazni. Perben, haragban lenni mindenkivel, vagy felemelkedni egészen a közönyig. Reggel bevenni a „leszarom-tablettát”. Ha bevonunk valakit, teletöm majd saját kudarca történeteivel.

Nem ez történt. Elmondtuk friss barátainknak, akiket alig néhány hónapja ismertünk. Olyan lázba jöttek, hogy nem tudtunk nem belevágni…

- Hirdetés -

„A” hirdetési oldalakat javasolt, és kioktatott mire figyeljünk. „B” elmagyarázta az applikáció csínját-bínját, ami a munkánkhoz kell, aztán saját kocsiján kifuvarozott minket az IKEA-ba. „C” segített összehozni a szerződéseket és tolmácsként működött a tárgyalásokon. Olcsó nyomdát ajánlott, aztán el is intézte. Órákig lógott a telefonon, hogy legyen internet és tévé előfizetés. „D”  műhelyéből szerszámokat kaptunk kölcsön, és lefestettem nála, amit kellett. „E” közölte velünk, hogy ő már nem vezet nagy háztartást, amit a konyhaszekrényben találunk azt vihetjük. „F” radikálisabb volt. Odajött tele csomagtartónyi holmival, amire szükségünk lesz. „G” a szomszéd boltos vigyázott a csomagokra, amíg mi pakoltunk. (Egy napja ismertük.) „H” hozta a profi vaku készletét a fotózáshoz. „I” pedig, mikor rémülten rátelefonáltam, egy óra múlva ott volt egy füstérzékelővel. A Chomától – a friss bevándorló magyarok szervezetétől – pedig kamatmentes kölcsönt kaptunk. Nem százezreket, csak kéthavi-fizetésnyit, de az úgy kellett, mint egy falat kenyér. „J”, egy nyugdíjas könyvelő, segített kitölteni a papírokat.

Lelkesedésük pedig éltette a miénket. Fontolgattuk volna, hónapokat szántunk volna rá, aztán hetek alatt megvolt. Féltünk, mert tartalék nélkül kockáztatunk, de működik. Nem dől a pénz, de csendesen csordogál.

Ezt az attitűdöt, nekünk – az őrzött-szemethunyt krumpliföldek országából jött friss bevándorlóknak – nehéz volt megérteni. A rajtunk segítők közül többen is elmagyarázták ennek az elvnek a működését: – Ne nekem háláld meg, hanem a következőnek, ha már olyan helyzetben leszel! Találj majd inkább valaki rászorulót! Nem lesz nehéz. Olyat keress, akin segíthetsz! Nekem is így segítettek, mikor még én is rászoruló voltam. –
Ezt az izraeli gondolkodás-módot őrizni kellene, hétpecsétes titokként.

A zsidók titka!

Aztán, valami magyar nyelvű oldalon – mondjuk az Izraelinfón – kiszivárogtatni. Hátha elterjedne, és az otthon maradt barátaink élete kicsit könnyebb lenne. Persze biztosan van “vatik”, régen itt élő, egykori bevándorló, aki hosszan tudná sorolni az ellenpéldákat… Ez legyen az ő baja. Olyan is lehet, aki csak elámulna: – Miért, van ahol ez nem természetes?

Kincs van a kezetekben új honfitársaim, és lehet, hogy észre sem veszitek! Óhazabeliek! Ti pedig lopjátok el! Szemet hunyok, hisz ez az a tőke, ami attól lesz több, ha minél többen használják.

close

Regisztrálj hírlevelünkre!

Melyik hírlevelet szeretnéd kapni?