Ráadásul a Szántó T. írta az alapot szolgáltató novellát Török Feri filmjéhez. Olyan ez, mint a Szuezi válság, avagy a második arab-izraeli háború és az ’56-os forradalom meg ellenforradalom. Az egyik olyan világmegváltó dolgot feltételez, hogy a másikat – bármennyire történelembefolyásoló is – apró betűvel szedik az újságok.
A Testről és lélekről megnyerte az Arany Medvét, az 1945 pedig egy olyan közönségdíjat kapott, hogy ha a közönség dönt az Arany Medvéről, akkor bronzérmes lenne. A szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek kategóriában, az ún. Panoráma szekcióban bemutatott 1945 tehát a harmadik díjat kapta a játékfilmes közönségszavazáson. Ezenfelül az 1945 már januárban megnyerte a Miami Zsidó Filmfesztivál Narratív kategóriájának a közönségdíját.
Szerintem nem csak szerintem, a Szántó T. a legolvasóbarátabb magyar kortárs zsidó író. Reb Slojméval vitatkozik a Magyar Nemzetben, meg a 168 órában, összetartja a Szombat folyóiratot, ami valljuk be, hogy ha provokatív nézeteket is képvisel, a legjobb zsinagógalátogatást helyettesítő entellektüel érték ma Magyarországon, az esszéit, prózáit számos nyelvre fordították és az isten éltesse sokáig. Török Feri meg a Koccanás, az Apacsok és persze a Moszkva tér. A módfelett erős színészgárdában, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szirtes Ági, Szarvas József, Szabó Kimmel Tamás, Szalontay Tünde csak pár színészóriás, akiket a film felvonultat. A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írták, az operatőr a világhírű Ragályi Elemér, a látványtervező Rajk László, aki ugyanilyen pozícióban az Auschwitz-i 18. sz. magyar barakk tervezője is – ha ezt még valaki róla nem tudná –, a zeneszerző Szemző Tibor, aki imádta Tel-Avivot, amikor két éve itt járt, és az ő zenéje nemcsak biciklizéshez ajánlott, hanem reggelire és egyéb alkalmakhoz, a hangmester Zányi Tamás, a vágó pedig Barsi Béla.
Az 1945 augusztusában játszódó történelmi film témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon, akkor, amikor a háborúnak már vége, a változás akár lehet jó is. Egy napot, pár órát egy falusi esküvőt mutat be a fekete-fehér történet. Egy látszólag békés közösséget, melyben a lappangó feszültséget a haláltábort túlélt két ismeretlen zsidó férfi érkezése katalizálja. A jegyző, akit Rudolf Péter mai urambátyám stílusban alakít, hatalmas Döbrögi-pocakkal és izzadó, kopasz fejjel a fia lagzijára készül. Nyugiban zajlik a reggel, de érkezik két zsidó, egy idősebb (Angelus Iván) és egy fiatalabb (Nagy Marcell). Pár ládában parfümöket és kozmetikumokat hoznak. Az állomásfőnök berezel, és nekiindul biciklivel a városnak, hogy szétkürtölje a hírt: megérkeztek a zsidók. Westernfilmeket idéző hangulatban tárul a néző elé, hogyan reagálnak az egyes emberek, miért kap frászt az egész falu attól, hogy két fekete ruhás férfi katonás rendben, egy szekérrel besétál a faluba. Magyar reakciók magyar zsidókra.
„Ez a film nem akarja kollektív bűnökkel vádolni Magyarországot, hanem egy árnyalt társadalmi kép felvázolása volt vele a célunk. Vannak olyan figurák benne, akik beledöglenek a bűntudatba, meg olyanok is, akik segíteni akartak, de nem tudtak. Meg persze vannak olyanok is, akik kihasználták a helyzetet és meggazdagodtak az átmeneti időszak alatt, a hatalomban maradtak, és percek alatt kommunistává változtak. Nem csak 1945-ben, hanem még ’48-ban is voltak olyan konfliktusok, hogy valaki visszajött a háborúból vagy a koncentrációs táborból, és mások laktak a házában, és emiatt kaszával mentek egymásnak. Mi azonban nem a bosszút szerettük volna megmutatni, hanem azt, hogy a tetteinkkel együtt kell élni. Olyan ez, mintha megölnél egy embert, és nem abba tébolyulsz bele, hogy mit tettél, hanem abba, hogy másnap felkelsz és bele kell nézni mások, például a gyerekeid szemébe.” – nyilatkozta Török Ferenc a HVG-nek.
Az eredeti Szántó T. novella címe: Hazatérés, a Noran Libro kiadó márciusban adja ki nyomtatásban. A Kafka macskáit is a Noran Libro adta ki 2014-ben.
Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült, ami már önmagában fantasztikus.
A film Magyarországon a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon lesz először látható április elején, és reméljük, hogy elér Izraelbe is.
Addig is itt az ajánló:
És hogy igazságosak legyünk, Enyedi Ildikó Testről és lélekrőljének az ajánlóját is idetesszük, ha már róla nem írtunk most.
