Hiányos információgyűjtés és -átadás, a döntéshozatali folyamatok mulasztásai, illetve a támadóalagutak körüli baklövések miatt keményen bírálta a miniszterelnököt és a hadsereg vezetőit Joszef Sapira, az izraeli kormány munkáját ellenőrző hivatal elnöke, a Hamász elleni Erős Szikla fedőnevű, 2014-es hadműveletet elemző, kedden kiadott jelentésében.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Mose Jaalon védelmi miniszter nem vizsgálta meg a háború elkerülésének diplomáciai-politikai lehetőségét, nem határoztak meg világos stratégiát a radikális iszlamista Hamász szervezet ellen, nem foglalkoztak a gázai humanitárius válsággal, és nem hajtották végre a legfőbb célt, a támadóalagutak felszámolását – derül ki a jelentésből.
Sapira egyaránt keményen bírálja a hadműveleteket irányító politikai és katonai vezetést. Azt állítja, hogy noha a háború legfőbb hadicéljának a Hamász föld alá épített és izraeli területekre behatoló támadóalagútjainak felszámolását tekintették, mégis csak azok felét sikerült lerombolni.
Sem Netanjahu, sem Jaalon, sem Beni Ganc vezérkari főnök nem osztották meg kellően a biztonsági kabinetben az alagutak veszélyének mértékéről szóló információt, nem intézkedtek megfelelően ellenük, és nem gondoskodtak operatív tervről.
A jelentés az alagutak mellett elsősorban a döntéshozatal folyamatának hiányosságaival foglalkozik. Sapira Állami Főellenőr szerint a hadműveletet megelőzően a biztonsági kabinet minisztereit nem látták el a döntésekhez szükséges információval, noha harminchárom ülésen is foglalkoztak a Gázai övezettel.
A kabinet tagjai elől a hadműveletet megelőzően hónapokig elhallgatták a Hamász által tervezett nagyszabású akciót, amellyel okot szolgáltattak volna a háborúra. Ezt a készülő támadást megakadályozták Kerem Salomnál, az övezet déli részénél épített egyik alagút szétbombázásával július hetedikén, a hadművelet első napján.
Sapira jelentésében úgy véli, hogy diplomáciai lépésekkel megelőzhető lehetett volna az Erős Szikla hadművelet. Szerinte ezt bizonyítják Jaalon szavai két nappal a harcok kitörése után, miszerint „nem lett volna háború, ha Izrael választ adott volna a Gázai övezetben élők nehéz helyzetére.”
A bírálat azt tekinti a kormányzat egyik legnagyobb hibájának, hogy nem dolgozott ki stratégiát az övezettel kapcsolatos bánásmódra, nem fogalmazta meg céljait. A kormány megalakulása után egy évvel és három hónappal ültek össze először ebben a kérdésben, és akkor is a hadsereg Hamász elleni csapásának mértékével foglalkoztak, nem pedig érdemi, stratégiai vitával.
Az Erős Szikla hadműveletet megelőzően tizenhat hónapig nem tárgyalták meg a gázai humanitárius válságot, csakis katonai kérdésekről értekeztek az övezettel kapcsolatban. Mose Jaalon utólag sajnálta a gázai feszültséget okozó civil ügyek megvitatásának elmulasztását.
A bírálat kiemeli, hogy a hadsereg nem érte el a háború során megfogalmazott legfőbb célját, a támadóalagutak megsemmisítését. Sapira szerint a föld alatti járatoknak csak a felét sikerült felszámolniuk, amit főként felkészületlenségük okozott, ami miatt nem álltak rendelkezésre megfelelő harci eszközök ehhez a feladathoz.
A hadműveletek idején légi bombázások mellett döntött a biztonsági kabinet, noha a hadvezetés tudta, hogy ezzel csak részben tudja felszámolni az alagutakat, és megnehezíti a jövőben a szárazföldi egységek munkáját tényleges lerombolásuknál. Ez az információ azonban nem állt a döntéshozók rendelkezésére, amikor a légierő bevetéséről határoztak.
A jelentés hangsúlyozza a hírszerzés hiányosságait s a hiányos információk döntéshozókhoz való eljutásának kudarcát, amiben felelőssé teszi Benjámin Netanjahu miniszterelnököt is.
A bírálatokat az izraeli parlament, a kneszet egyik bizottságában áprilisban fogják megvitatni, ahol Netanjahunak meg kell jelennie, és válaszolnia kell majd a törvényhozók kérdéseire. A kormányfő egy nappal a jelentés megjelentetése előtt, hétfőn bírálta Joszef Sapirát a hadsereg elmarasztalása miatt, és kijelentette, hogy ő maga támogatja a biztonsági erőket.
Válaszul Sapira a tanulságok levonására szólította fel a miniszterelnököt, és ebben kedden mellé állt Reuven Rivlin államelnök is. Rivlin kijelentette, hogy most nem a szópárbajnak jött el az ideje, hanem annak, hogy tanuljanak a jelentésből és megvalósítsák ajánlásait.
