Alice Miller izraeli repülőgépmérnök, polgári pilóta jogi eszközökkel harcolta ki, hogy nők is jelentkezhessenek vadászpilóta-jelöltnek az izraeli hadseregbe, és ezzel megnyitotta a bevonuló nők számára annak a lehetőségét, hogy mindaddig kizárólag férfiak számára fenntartott egységekben is szolgálhassanak. A nevéhez fűződő legfelsőbb bírósági ítélet az egyik legfontosabb, precedensként szolgáló döntés, amely jogi és erkölcsi tilalmat fogalmaz meg nők megkülönböztetése ellen az izraeli társadalomban.
Miller 1972-ben született Dél-Afrikában, hatéves volt, amikor szüleivel Izraelbe költöztek. Űrhajós szeretett volna lenni, repülést és repülőtechnikát tanult, majd a katonaságnál pilótafelkészítő képzésre adta be a jelentkezését. Az Izraeli Légierő azonban elutasította kérelmét azzal az indoklással, hogy nők nem vehetnek részt katonai pilótakiképzésen.
1995-ben Miller állampolgári és női jogvédő szervezetek segítségével keresetet indított a Legfelsőbb Bíróság előtt a Honvédelmi Minisztérium és az Izraeli Hadsereg ellen.
A per nagy visszhangot váltott ki és Millert számtalan oldalról érte támadás, amiért ilyen lépésre vállalkozott, többek között az akkori államelnök, Ezer Weizman részéről is, aki a következőkkel fordult Millerhez: „Ide figyelj, galambocskám, hallottál már olyan férfiról, aki zoknit stoppol? Láttál már női sebészt vagy karmestert? A nők képtelenek elviselni azt a terhelést, amit egy vadászpilótának ki kell bírnia.”
A Legfelsőbb Bíróság azonban elfogadta Miller keresetét, döntése szerint a hadsereg eljárása Miller ügyében megkülönböztető, bántó és alaptörvénybe ütköző volt, emellett kötelezte a hadsereget, hogy a jövőben a férfiakkal egyenlő elbánásban részesítse a nőket a kiképzésre jelentkezés során.
A Miller-ítélet meghozatala előtt nők nem vonulhattak be közvetlen harcoló alakulatokhoz és több olyan, elit alakulatra való felkészítő képzésen sem vehettek részt, mint a pilótaképzés, egyes haditengerészeti szolgálatok, határvédelem és fontos technológiai feladatok. Az ítélet nemcsak az egyes katonai szolgálatok előtt nyitott utat a nők számára, de a Honvédelmi Törvény módosításához is vezetett, amely ma már kimondja, hogy a nők minden katonai feladat elvégzésére jogosultak. A Miller-ügy ezen túl precedensként is szolgál további, női egyenjogúságot elősegítő polgári- és munkajogi bírósági ítéletekhez is.
2015-ben, az Izrael 67. évi függetlenségére rendezett központi állami ünnepségen Millert az a megtiszteltetés érte, hogy úttörő, az egyenlőségen és igazságosságon alapuló izraeli társadalomért tevékenykedő személyiségek egyikeként gyújthatta meg az ünnepi fáklyát.
Millernek végül nem sikerült elvégeznie a kiképzést, azonban mára már közel 40 női vadászpilóta és több száz meghatározó, magas rangú katonai vezető került ki az izraeli hadseregből és kapott egyenlő esélyeket a polgári életben is.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
