Alice Miller izraeli repülőgépmérnök, polgári pilóta jogi eszközökkel harcolta ki, hogy nők is jelentkezhessenek vadászpilóta-jelöltnek az izraeli hadseregbe, és ezzel megnyitotta a bevonuló nők számára annak a lehetőségét, hogy mindaddig kizárólag férfiak számára fenntartott egységekben is szolgálhassanak. A nevéhez fűződő legfelsőbb bírósági ítélet az egyik legfontosabb, precedensként szolgáló döntés, amely jogi és erkölcsi tilalmat fogalmaz meg nők megkülönböztetése ellen az izraeli társadalomban.
Miller 1972-ben született Dél-Afrikában, hatéves volt, amikor szüleivel Izraelbe költöztek. Űrhajós szeretett volna lenni, repülést és repülőtechnikát tanult, majd a katonaságnál pilótafelkészítő képzésre adta be a jelentkezését. Az Izraeli Légierő azonban elutasította kérelmét azzal az indoklással, hogy nők nem vehetnek részt katonai pilótakiképzésen.
1995-ben Miller állampolgári és női jogvédő szervezetek segítségével keresetet indított a Legfelsőbb Bíróság előtt a Honvédelmi Minisztérium és az Izraeli Hadsereg ellen.
A per nagy visszhangot váltott ki és Millert számtalan oldalról érte támadás, amiért ilyen lépésre vállalkozott, többek között az akkori államelnök, Ezer Weizman részéről is, aki a következőkkel fordult Millerhez: „Ide figyelj, galambocskám, hallottál már olyan férfiról, aki zoknit stoppol? Láttál már női sebészt vagy karmestert? A nők képtelenek elviselni azt a terhelést, amit egy vadászpilótának ki kell bírnia.”
A Legfelsőbb Bíróság azonban elfogadta Miller keresetét, döntése szerint a hadsereg eljárása Miller ügyében megkülönböztető, bántó és alaptörvénybe ütköző volt, emellett kötelezte a hadsereget, hogy a jövőben a férfiakkal egyenlő elbánásban részesítse a nőket a kiképzésre jelentkezés során.
A Miller-ítélet meghozatala előtt nők nem vonulhattak be közvetlen harcoló alakulatokhoz és több olyan, elit alakulatra való felkészítő képzésen sem vehettek részt, mint a pilótaképzés, egyes haditengerészeti szolgálatok, határvédelem és fontos technológiai feladatok. Az ítélet nemcsak az egyes katonai szolgálatok előtt nyitott utat a nők számára, de a Honvédelmi Törvény módosításához is vezetett, amely ma már kimondja, hogy a nők minden katonai feladat elvégzésére jogosultak. A Miller-ügy ezen túl precedensként is szolgál további, női egyenjogúságot elősegítő polgári- és munkajogi bírósági ítéletekhez is.
2015-ben, az Izrael 67. évi függetlenségére rendezett központi állami ünnepségen Millert az a megtiszteltetés érte, hogy úttörő, az egyenlőségen és igazságosságon alapuló izraeli társadalomért tevékenykedő személyiségek egyikeként gyújthatta meg az ünnepi fáklyát.
Millernek végül nem sikerült elvégeznie a kiképzést, azonban mára már közel 40 női vadászpilóta és több száz meghatározó, magas rangú katonai vezető került ki az izraeli hadseregből és kapott egyenlő esélyeket a polgári életben is.
Ügyvéd, az Izraelinfo főszerkesztőhelyettese, állandó szerzője
