Baloldali?!
Négy évvel ezelőtt egy téli estén, Jeruzsálemben tartottam előadást. A végén odajött hozzám néhány ember, és gyanakvóan, már-már fenyegetően így szóltak hozzám: „Dr. Goodman! Maga baloldali volna?!” Nem értettem, miért lettem „gyanús”, hiszen az előadás alatt tartózkodtam mindenféle politikai megnyilvánulástól. Később egyikőjük elmagyarázta: „Nézze: előadásában egyfolytában liberális és humanisztikus értékekről beszélt. Ezért gondoltuk baloldalinak.”
Jobboldali?!
Pár héttel később Tel-Avivban tartottam előadást. Meglepetésemre a közönségből most is politikai nézeteimet rótta fel valaki. Pont ugyanabban a hangnemben, csak épp ellenkező előjellel: „Már elnézést, de jobboldali nézeteit nem itt kéne hangoztatnia!”
Megint ledöbbentem. Miből gondolja az illető, hogy jobboldali vagyok, mikor egy szót sem ejtettem politikáról? Később valaki elmagyarázta, hogy az előadás alatt büszkén beszéltem a cionizmus értékeiről Ez rögvest a jobboldaliság gyanújába kevert.
Jól emlékszem, mennyire frusztrált, mikor megértettem: ha az ember lelkesen beszél a liberalizmusról, mindjárt baloldalinak titulálják, ha pedig a cionizmusról beszél lelkesedéssel, rögtön jobboldalinak hiszik. Itt tartunk ma: ahogy a vallásosok kisajátították maguknak a zsidóságot, ugyanúgy sajátítja ki a jobboldal a cionizmust, a baloldal pedig a liberalizmust.
Mindig is éreztem, hogy a vallásosok zsidóság feletti monopóliuma nem tesz jót a zsidóságnak. Azokon a téli estéken megértettem, hogy sem a baloldal liberalizmus-monopóliuma, sem a jobboldal cionizmus-monopóliuma nem jó. Sem a liberalizmusnak, sem a cionizmusnak. Ahogy a zsidóság nem csak a vallásosoké, nem szabad, hogy a liberalizmus csak a baloldalé, a cionizmus pedig csak a jobboldalé legyen.
Akkor kezdett érni bennem új könyvem: „A 67-es csapdája”. Elkezdtem keresni a politika mögött található filozófiát. Azt találtam, hogy bár a politikai diskurzus cinikus, terméketlen és sztereotípiákkal teli, a mögötte lévő bölcselet komplex, izgalmas és magával ragadó.
Dr. Micah Goodman ismertebb művei: ‘A tévelygők útmutatója’-nak titkai (2010), A ’Kuzári’ álma (2012), Mózes utolsó beszéde (2014)
Legújabb könyve: מלכוד 67
Kiadó:Kinneret Zmora – Dvir, 2017.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője