A New York Times több amerikai hivatalnok információira hivatkozva arról ír, hogy azok a titkosított információk, melyeket Donald Trump megoszthatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Szergej Kiszljak nagykövettel, Izraeltől származtak.
A titkosított információk elcsevegéséből már is így is nagyon komoly botrány kezdett kerekedni (emlékszik még bárki egyáltalán Comey kirúgására), de ez a szál egy újabb súlyos diplomáciai csavart hozhat a történetbe.
Izrael az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese és élen jár közel-keleti hírszerzésben is, azaz az USA térségbeli információinak egy érzékeny része jöhet az országtól. Ráadásul a mostani eset nem csak szimpla diplomáciai bénázás, mert igen valószínű, hogy
az oroszok az Izrael által begyűjtött titkos információkat azóta már megosztották Izrael esküdt ellenségével, Iránnal.
Az izraeli diplomácia nem erősítette meg a lap értesüléseit, nagykövetünk annyit írt vissza az NYTimes-nak, hogy a két ország továbbra is szoros együttműködést fog fenntartani a terrorizmus elleni harcban, valamint hogy töretlen a bizalmuk az USA-val az információcsere terén és remélik, ez csak mélyülni fog a következő években.
A cikk szerint az orosz miniszterrel és nagykövettel folytatott találkozóján (amire csak orosz újságírókat engedtek be a Fehér Házba),
Trump egy ISIS-es terrortámadás tervéről megszerzett hírszerzési információkat ismertethetett,
melyek egy része az izraeli hírszerzéstől származott.
A lapnak név nélkül nyilatkozó hivatalnok elmondta azt is, hogy az izraeli fél korábban külön kérte, hogy az USA kezelje érzékenyen ezt az információt.
Trump kedd reggel arról írt Twitteren, hogy teljesen jogában állt, hogy megossza a terrorizmus elleni harccal összefüggő információt, és ez egy „nagyon-nagyon” sikeres találkozó volt.
Az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Herbert McMaster pedig a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót kedden, és ott arról beszélt, hogy Trump „teljes mértékben helyénvaló” információkat osztott meg az oroszokkal és nem sodort veszélybe hírszerzési forrásokat.
McMaster kitért azon újságírói kérdések elől, amelyek azt feszegették, hogy valóban titkosnak minősülő információk hangozhattak-e el a megbeszélésen, azt viszont leszögezte: egyetlen, a szóban forgó tanácskozáson jelen levő amerikai tisztségviselő sem érezte úgy, hogy a beszélgetés ne lett volna helyénvaló.
„A megbeszélés kontextusában az elnök teljes mértékben helyénvaló dolgokat vitatott meg a külügyminiszterrel, olyasmiket, amiket rutinszerűen megoszt más partnerországok vezetőivel is” – mondta a nemzetbiztonsági főtanácsadó.Hozzátette: olyan információkról van szó, amelyek nyilvános forrásból elérhetők, és
Trump elnököt nem tájékoztatták előzőleg az átadott információk konkrét forrásáról.
De McMaster azt nem tagadta, hogy a belbiztonságért és terrorellenes intézkedésekért felelős kormánytag, Thomas P. Bossert az oroszokkal folytatott találkozó után kapcsolatba lépett a CIA-val és az NSA-val. Más források szerint az amerikai hírügynökségekkel azért vették fel a kapcsolatot a Fehér Házból, hogy így tompíthassák a károkat, amiket Trump fecsegése okozhatott. McMaster szerint ha történt is ilyen hívás, az Bossert túlzó óvatossága miatt volt.
A bizalmas értesülések állítólagos kiadása világszerte nagy port kavart. Egy névtelenül nyilatkozó európai hírszerzési tisztségviselő azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy ha ez az ügy igaznak bizonyul, akkor országa lehet, hogy
leállítja hírszerzési értesüléseinek megosztását az Egyesült Államokkal.
Washingtonban republikánusok és demokrata pártiak egyaránt aggodalmuknak adtak hangot. John McCain republikánus szenátor „mélységesen aggasztónak” nevezte a lapjelentést, és azt állította, hogy az ügy miatt az Egyesült Államok szövetségesei esetleg kevésbé lesznek hajlandók megosztani saját információikat.
Chuck Schumer pedig azt követelte, hogy a törvényhozók számára biztosítsanak hozzáférést a találkozó jegyzőkönyvéhez.
