A világ muzulmánjai látogassanak el Jeruzsálembe és védjék meg a várost – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén kedden Ankarában.
Erdogan kijelentette: akinek van lehetősége, menjen el az iszlám vallás harmadik legszentebb helyére, a jeruzsálemi al-Aksza-mecsetbe. Aki nem teheti meg, az küldjön segítséget az ottani „testvéreinknek” – tette hozzá a török államfő.
Izrael és a muszlim országok viszonya az elmúlt napokban rendkívül feszültté vált a jeruzsálemi óvárosban, a Mecsetek terére vezető utakon felállított, majd kedden elbontott biztonsági kapuk miatt. A kapukat azután állították fel, hogy palesztin támadók a közelmúltban megöltek ott két rendőrt.
Az izraeli biztonsági kabinet kedden úgy döntött, hogy a fémdetektoros kapukat eltávolítják, de helyettük más, „fejlettebb technológiát” fognak alkalmazni.
Erdogan üdvözölte a lépést, de hangsúlyozta, hogy Izrael látja majd a legnagyobb kárát, ha nem tartja tiszteletben az imahelyet és terroristáknak tekinti az odaérkező muzulmánokat. A török elnök arra szólította fel a zsidó államot, hogy tegyen lépéseket a régió békéje érdekében.
Egyúttal hangoztatta: amennyire a muzulmánok birtokukba veszik az al-Aksza-mecsetet, annyira megnehezül azoknak a dolga, akik szemet vetettek az épületre. Amikor az izraeli katonák egyszerű kifogásokat találva bakancsaikkal piszkítják az imahely kertjét és „muszlim vér” folyik Jeruzsálemben, annak az az oka, hogy nem sajátítottuk ki eléggé magunknak a mecsetet – fogalmazott az elnök. Erdogan emlékeztetett: Jeruzsálem 400 évig a török Oszmán Birodalomhoz tartozott. Erdogan május óta ismét a kormánypárt elnöke is, ezért szólalt fel a az AKP frakcióülésén.
A Mecsetek tere, amelyet Izraelben Templom-hegynek neveznek, a zsidó vallás számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt a legszentebb zsidó szentély, az eredetileg Salamon király által épített Templom, melyet előbb a babiloniak, majd az újjáépített szentélyt a rómaiak pusztították el időszámításunk szerint 70-ben. Ettől a dátumtól kezdődött a zsidóság szétszóratása a világban. A templomnak egyetlen, nyugati fala maradt fenn, mely ma is a zsidó vallás legfontosabb szent helye.
Erdogan felszólalásában arra is kitért, hogy Törökország meghozta a szükséges biztonsági óvintézkedéseket a zsinagógák és a keresztény templomok ellen tervezett támadásokkal szemben. Leszögezte: a zsidó és a keresztény imahelyek ellen irányuló támadások az iszlám szerint helytelenek és tilosak.
A török elnök májusban arra figyelmeztetett, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül a térségben nem lesz béke és stabilitás. Az államfő úgy véli, hogy a megoldás egy olyan független és szuverén palesztin állam kialakítása lenne az 1967-es határok alapján, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem.
Törökország és Izrael tavaly, hat év viszálykodás után békélt meg egymással, s neveztek ki ismét nagyköveteket Tel-Avivba és Ankarába. Erdogan korábban „hitlerinek” minősítette Izraelnek a palesztinok lakta Gázai övezet elleni fellépését.
