Ezer éve nem ettem túrógombócot, de most valahogy megkívántam és megcsináltam mákosan, keletiesen, és nem csalódtam. Végre kezd bejönni a szilva, és szerintem a mák és a szilva együtt lettek teremtve.
Most az itteni óriás, világoslilás, ringlószerű szilvából csináltam egy sűrű kompótot, amit egy kis rózsavízzel keletiesre varázsoltam.
Az alap túrógombóc nálam mindig Horváth Ilona receptje, nagymamám is mindig abból csinálta, és ez volt talán az egyetlen édesség, amit valaha csinált – de ez mindig nagy siker volt. Volt, hogy csak bekeverte nekünk reggel, és suli után én főztem ki. Nagyon sokat főztem így tinédzser koromban, mert a húgom nagyon válogatós volt, nem ette meg soha a menzakaját, ezért neki így főztünk együtt a Mamával: ő előkészítette, én összedobtam, mikor hazaértünk.
Remélem, ízleni fog ez a kicsit rendhagyó változat, mákrajongóknak kötelező!
Hozzávalók:
A gombóchoz:
- 50 dkg túró
- 4 nagy tojás
- 2 dl búzadara
- 10 dkg mák
A kompóthoz:
- fél kiló szilva
- 1 dl vörösbor
- 1 dl aszaltszilvalé
- 1 evőkanál cukor (ez függ a szilva édességétől)
- 1 rúd fahéj, pár szem szegfűszeg
- vagy ha keletiesen is szeretjük, akkor 2 evőkanál rózsavíz
A túrót összekeverem a tojásokkal és a grízzel, majd 2 órára hűtőbe teszem letakarva. Horváth Ilona fél napot ír, annyi időm nem volt…..
Kisebb gombócokat formázok a masszából, és enyhén sós, forró vízben kifőzöm.
A serpenyőben enyhén megpirított mákba forgatom.
A szilvakompóthoz a szilvákat negyedelem, majd felteszem főni a borral, szilvalével, fűszerekkel, és addig főzöm, amíg puha nem lesz a szilva. Nem kell teljesen szétfőzni, de az fontos, hogy a szósz alatta szépen besűrűsödjön.
A gombócokat megszórom porcukorral, és a szilvakompóttal tálalom.
Beteávon!
„Hobbi” szakács, foodie. Szenvedélyem a főzés, sütés, új éttermek felfedezése, új technikák megismerése. A világ minden konyhája érdekel, szeretek új ízeket megismerni. Imádok sok emberre főzni, akár a sivatag közepén is.