Ivókút a múlt század elejéről, Petah Tikva - fotó: Wikipedia

Néhány hete az Izraelinfo konferenciáján arról beszélgettünk, milyen témáról lehetne írnom legközelebb, és – némi váratlan betegellátás kapcsán, no meg mert meleg volt – kézenfekvő volt a „mennyi folyadékot kell inni” témakör. Persze később elgondolkodtam, hogy pont ősszel érdemes-e ezzel foglalkozni, vagy keressek mást, de a megerősítést máshonnan is megkaptam. Elmentem ugyanis masszőrhöz, akinek az első kérdése az volt, hogy „iszol te eleget???”. Szóval nekem is csak a szám nagy…..

Tehát akkor az optimális folyadékfogyasztás. Előre mondom, hogy nincs konszenzus és örökérvényű igazság. Ha használjuk Google barátunkat, számtalan, egymásnak is ellentmondó számítási módot találhatunk, tehát tőlem se várja senki, hogy egzakt adatokkal fogom bombázni. Az viszont biztos, hogy inni kell. Mármint vizet. Testünk jelentős része (kb. 70%) víz, és folyamatosan veszítünk is belőle, az optimális működéshez pedig ezt pótolni kell. Már kis mennyiségű folyadékvesztés is károsan befolyásolja a teljesítőképességünket, fáradtság, fejfájás, koncentrálási nehézségek jelentkezhetnek. Itt még orvosolható a probléma annyival, hogy elkezdünk inni.

Általánosságban egy felnőtt embernek átlagos körülmények között napi 2 liter folyadékot meg kellene innia. A legjobb lenne a víz természetesen, és nem a cukrozott üdítőitalok. (És semmiképpen nem az alkohol. Jól hangzik, hogy „pótoltam a folyadékot, ittam 3-4 sört”, de nem igaz. Az alkohol ugyanis folyadékot von el a szervezettől. Pont, mint a kávé.)

És eddig még csak az „alapállapotról” beszéltünk, szó sem volt a hőségről, sportolásról, lázról, egyebekről. Minden olyan folyamat, ami az anyagcserét gyorsítja, fokozza a folyadékvesztés ütemét. Vagyis többet kell pótolni is. Vagyis az előbb említett két liter megemelkedhet 3-4 literre is. Itt jutunk vissza az izraeli mindennapokhoz. Azt hiszem, senkinek nem mondok újdonságot azzal, hogy nyáron (is) meleg van. Sőt, nagyon meleg. És ebben a nagyon melegben mozgunk, dolgozunk, sportolunk. Mostanság már csak simán meleg van, hiszen itt az ősz, de még mindig magasabb a hőfok, mint mondjuk Európában (ahol éppen enyhe telünk van és fázunk), vagyis a fokozott ivásról való beszélgetés cseppet sem vált okafogyottá.

És még valami, amiről ritkábban esik szó. A legnagyobb mértékű folyadékvesztés (legfőképpen ilyen időjárási körülmények között) a bőrön keresztül, verejtékezéssel történik. Ami még valamit hoz magával: azt, hogy sót is veszítünk. Amit persze szintén pótolni kell, magyarul ne ilyenkor kezdjünk sómentes diétába.

Így a végén le kellene vonni valami mélyenszántó következtetést az eddigiekből, de azt hiszem, ezt ráhagyom a kedves olvasóra, azzal a reménnyel, hogy talán néhányan (velem együtt persze) végiggondolják, és picit átalakítják folyadékfogyasztási szokásaikat.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!