Az új amerikai közel-keleti béketerv nem az 1967-es határokon alapul
Szombaton este az izraeli 2-es csatorna kiszivárogtatott néhány tárgyalási támpontot az amerikai közel-keleti béketervvel kapcsolatban. Ennek értelmében a Trump adminisztráció támogatja a kétállami megoldást, de a tervezett békeszerződés nem az 1967 előtti vonalakon alapulna, és nem tartalmazná a ciszjordániai települések evakuálását. Az Egyesült Államok elfogadja Izrael azon igényét, miszerint izraeli katonai jelenlétre van szükség a Jordán-völgyben. A 2-es csatorna információi szerint Jeruzsálem felosztásának kérdése nincs napirenden. Az amerikai nagykövetség áthelyezéséről Jeruzsálembe és a város hivatalos elismeréséről Izrael fővárosaként csak a folyamat végén fog dönteni az USA. Az amerikai tervek szerint Szaúd-Arábia közvetítésével a békemegállapodást a régió szunnita arab országai is elismerik majd. Amennyiben a Palesztin Hatóság elfogadja az egyezséget, a palesztinok több százmillió dollárt kapnak a gazdasági fejlődéshez, az összeget főként a szunnita arab országok adnák össze.
Az amerikai külügyminisztérium és az izraeli kormányfői iroda egyaránt cáfolta a 2-es csatorna híreit, de politikai szakértők szerint a részletek összhangban vannak a Netanjahu által az elmúlt hónapokban tett megállapításokkal, valamint Trump csapatának arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy támogassák a palesztinok gazdasági kezdeményezéseit.
Rabin gyilkosa újratárgyalást akar
Jigál Amir, aki életfogytiglani börtönbüntetését tölti Jichák Rabin miniszterelnök 22 évvel ezelőtti meggyilkolásáért, arra készül, hogy egy svájci jogi cég segítségével újratárgyalást kérjen – jelentette be egy Facebook-posztban felesége szombaton. Larissa Amir Trimbobler nem indokolta meg, miért akarnak újratárgyalást kérni, de egy nappal korábban képeket posztolt a Facebookon, hogy megmutassa, hogy Rabin egyik testőre tudott a merényletről.
Palesztin fenyegetőzés: „Felfüggesztjük a tárgyalásokat a Trump kormánnyal”
Szombaton Saeb Erekat palesztin főtárgyaló bejelentette, hogy kormánya „szerencsétlen és elfogadhatatlan lépésnek” tekinti az amerikai bejelentést, miszerint 90 napon belül bezáratják a Palesztin Felszabadítási Szervezet washingtoni irodáját, válaszul arra, hogy a PFSZ érdemleges tárgyalások helyett nemzetközi büntető bírósághoz fordult, hogy elítéltesse Izraelt. „Amennyiben bezárják a washingtoni irodánkat, akkor a PFSZ nem folytatja a tárgyalásokat a Trump adminisztrációval” – nyilatkozta Erekat.
Netanjahu kormányfői nyilatkozatban csak annyit kommentált az ügyben, hogy ez amerikai jogi ügy, Izrael továbbra is kész tárgyalni az Egyesült Államokkal a közel-keleti béke lehetőségének megteremtéséről.
Figyelmeztető lövések Szíria irányába
Az Izraeli Védelmi Erők egyik tankja szombaton figyelmeztető lövéseket adott le Bassár el-Aszad erőire a Golán-fennsík tűzszüneti határának közelében, Hader drúz falu mellett. A hadsereg szóvivője szerint a lépésre azért volt szükség, mert a szíriai hadsereg erődöt épített a demilitarizált zónában, a határ mentén, megsértve az 1973-as fegyverszüneti megállapodást Izrael és Szíria között. A figyelmeztetés kapcsolatba hozható a védelmi erők két hete tett ígéretével is, miszerint : “Az izraeli hadsereg felkészült, és kész segíteni a falu lakóit, megelőzni a károkat vagy a falu elfoglalását a drúz lakosság iránti kötelezettségvállalásából.”
Mint arról korábban beszámoltunk, a határ izraeli oldalán élő drúzok november elején segítséget akartak nyújtani a Haderben élő rokonaiknak, akik közül többen a Bassár el-Aszad elleni felkelők és a szír kormánykatonák egymás elleni harcának estek áldozatául. Egy 50 fős csoport rést vágott a biztonsági drótkerítésen, és elindultak Szíria felé, de az izraeli hadsereg katonái ebből az övezetből visszatérítették őket az ország területére, viszont a hadsereg arab szóvivője ígéretet tett arra, hogy a Cahal megvédi a drúz falu lakosait.
A múlt héten Gadi Eisenkot vezérkari főnök bejelentette, hogy újabb tankokat állítottak készültségbe a Hermon hegyen, hogy megakadályozzák a helyzet eszkalálódását a térségben.
Nyugati bevándorlás helyett jön a keleti hullám
A nyugati országokból Izraelbe települők száma 2017-ben csökkenő tendenciát mutatott. Ezzel szemben az Oroszországból alijázók száma nőtt, a Törökországból érkezőké pedig megkétszereződött. A Szochnut (Zsidó Ügynökség) jelentése szerint az év első kilenc hónapjában összességében 23 415 bevándorlót regisztráltak az izraeli hatóságok, ami az elmúlt év azonos időszakához képest 2 százalékos növekedést mutat.
Az egykori Szovjetunió utódállamaiból 13 192 személy vándorolt be, ami 8 százalékos emelkedést jelent, míg az USA-ból érkezett 2282 bevándorló 11 százalékos csökkenés a statisztikában. Oroszországból – ahol a szankciók és pénzügyi válság, valamint az alacsony olajár következtében a rubel dollárhoz viszonyított árfolyama 2014 óta a felére csökkent – 5661 személy vándorolt Izraelbe. Folytatás >>
Újságíró
