Vajon kik emlékeznek ma arra, hogy Oroszország hét hónappal Trump történelminek titulált bejelentése előtt hivatalosan elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának? Nem sokan. Nem is kísérte akkora csinnadratta, mert közben Kelet-Jeruzsálemet is elismerte a jövendőbeli Palesztin állam fővárosának. Ez pedig ellentmond az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem elvének.
Egy olyan elvnek, amihez nem csak zsidók ragaszkodnak: palesztin körökben is sokan hangoztatják, mi több, a pro-izraeli kereszténységben is általános népszerűségnek örvend.
Az ENSZ-közgyűlés legutóbbi határozata kapcsán is hajlamosak vagyunk elfelejteni valamit. Azt tudniillik, hogy 1947-ben Ben Gurionék elfogadtak egy ENSZ-határozatot, amely Jeruzsálemet semleges városnak ítélte. Azóta a világszervezet hozzáállása megengedőbb lett a témában, ezt tükrözi a legutóbbi szavazás is: Izraelnek meg kell egyeznie a palesztinokkal Jeruzsálem felosztásáról. Csakhogy ez ellentmond az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem elvének.
De hol is húzódnak az egységes és oszthatatlan Jeruzsálem határai? Ez itt a fő kérdés, amire még a zsidóságon belül is különböző válaszok léteznek. A Jeruzsálem egységét és oszthatatlanságát valló többség ugyanis általában nem tesz különbséget a régi Kelet-Jeruzsálem és az 1967-ben többszörösére növelt terület között, ami azóta szintén Kelet-Jeruzsálem néven fut.
Bonyolult ügy, de talán nem reménytelen. Ön szerint?
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője
