Oroszország is elismerte Jeruzsálemet

avagy az egységes, feloszthatatlan Jeruzsálem

Jeruzsálem zsidó története 3000 évvel ezelőtt Dávid királlyal kezdődött. Fia, Salamon idején felépült az első templom, amelynek kb. öt évszázados fennállása alatt a város területe 5-6-szorosára nőtt. De ez még mindig csak parányi töredéke a mai „Nagy Jeruzsálemnek”.

Vajon kik emlékeznek ma arra, hogy Oroszország hét hónappal Trump történelminek titulált bejelentése előtt hivatalosan elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának? Nem sokan. Nem is kísérte akkora csinnadratta, mert közben Kelet-Jeruzsálemet is elismerte a jövendőbeli Palesztin állam fővárosának. Ez pedig ellentmond az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem elvének.

Egy olyan elvnek, amihez nem csak zsidók ragaszkodnak: palesztin körökben is sokan hangoztatják, mi több, a pro-izraeli kereszténységben is általános népszerűségnek örvend.

A városhatáron belülre került palesztinok állandó izraeli lakosok ugyan, de nem kaptak automatikusan állampolgárságot. Továbbra is jordán állampolgárok, de kérvényezhetik az izraelit, ha akarják.

Az ENSZ-közgyűlés legutóbbi határozata kapcsán is hajlamosak vagyunk elfelejteni valamit. Azt tudniillik, hogy 1947-ben Ben Gurionék elfogadtak egy ENSZ-határozatot, amely Jeruzsálemet semleges városnak ítélte. Azóta a világszervezet hozzáállása megengedőbb lett a témában, ezt tükrözi a legutóbbi szavazás is: Izraelnek meg kell egyeznie a palesztinokkal Jeruzsálem felosztásáról. Csakhogy ez ellentmond az egységes, oszthatatlan Jeruzsálem elvének.

De hol is húzódnak az egységes és oszthatatlan Jeruzsálem határai? Ez itt a fő kérdés, amire még a zsidóságon belül is különböző válaszok léteznek. A Jeruzsálem egységét és oszthatatlanságát valló többség ugyanis általában nem tesz különbséget a régi Kelet-Jeruzsálem és az 1967-ben többszörösére növelt terület között, ami azóta szintén Kelet-Jeruzsálem néven fut.

Bonyolult ügy, de talán nem reménytelen. Ön szerint?

Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője