“Az új törvény célja a holokauszttagadás elleni küzdelem”

Sínek az egykori náci haláltábor Auschwitz-Birkenau bejáratánál

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről szóló törvény módosítása nem csorbítja a szólás és a történelmi vita szabadságát, fő célja a holokauszttagadás minden formájával szembeni küzdelem – szögezte le a lengyel külügyi tárca csütörtökön kiadott közleményben. A lengyel kormányfői hivatal később az Izraellel való jogi-történelmi párbeszéd folytatására hivatott bizottság létrehozásáról adott hírt.

A külügyminisztérium arra reagált, hogy Heather Nauert amerikai külügyminisztériumi szóvivő előző nap aggodalmának adott hangot többek között amiatt, hogy az említett, csütörtökre virradóra a lengyel szenátus által is megszavazott törvény csorbíthatja a szólás és a történelmi vita szabadságát, hatással lehet Lengyelország érdekeire és stratégiai kapcsolataira, beleértve az Egyesült Államokhoz és Izraelhez fűződő viszonyt.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvény módosítása nem korlátozza a szólásszabadságot, a tudományos kutatás és annak eredményei közzétételének teljes szabadságát, sem a történelmi viták vagy a művészeti tevékenység szabadságát – áll a közleményben.

A dokumentum szerint az új előírások fő célja “a holokauszt igazsága tagadásának és meghamisításának minden formájával szembeni harc”, és a jogszabály révén Varsó szembeszegülne azzal is, hogy kisebbítsék a holokauszt valódi elkövetőinek felelősségét.

A lengyel külügy ebben az összefüggésben helytelennek és félrevezetőnek, illetve igazságtalannak minősíti “Lengyelország áldozatul esett zsidó és nem zsidó állampolgáraival szemben”, ha a lengyel nemzetet és a lengyel államot valaki “nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” a Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolja.

A még a lengyel államfő aláírására váró törvény pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná, ha valaki – a törvény betűje szerint – a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a Harmadik Birodalom bűntetteiben való bűnrészességgel vádolja.

Az új előírásokat egyes izraeli politikusok holokauszttagadásnak minősítették. A Jad Vasem holokausztmúzeum közleményében megismételte, hogy a “lengyel haláltáborok” kifejezés kétségtelenül hibás. A haláltáborokat a németek hozták létre a nácik által megszállt Lengyelországban azért, hogy a “végső megoldás” keretében kiirtsák a zsidó népet. Azonban véleményük szerint a törvény más elemekre is vonatkozik, amelyek “veszélyeztetik a lengyel nép szerepének szabad és őszinte megvitatását” a zsidók akkori üldöztetésében.

A lengyel kormányfői hivatal kabinetfőnöke csütörtök délután arról tájékoztatott, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök kinevezte az Izraellel folytatandó jogi-történelmi párbeszéddel megbízott bizottságot. A lengyel, illetve az izraeli testület létrehozásáról Morawiecki a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel vasárnap folytatott telefonbeszélgetés során egyezett meg.

A lengyel bizottság nyitott arra, hogy hasonló izraeli testülettel a jövő hét elején tárgyaljon, kész arra is, hogy tagjai Izraelbe utazzanak  – közölte Dworczyk.

—————–

A jogszabálytervezet előterjesztői a törvényalkotási folyamat alatt egyeztettek Izrael varsói nagykövetségével, és ennek eredményeképpen belefoglalták a törvénybe, hogy az nem vonatkozik művészeti vagy tudományos tevékenységre, és nem zárja ki a náci németekkel való együttműködés egyéni, sőt csoportos eseteinek vizsgálatát sem. A törvénytervezet parlamenti beterjesztése után, 2016 őszén – amint erre Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a minap emlékeztetett – az (akkori) lengyel és az izraeli kormányfő közös nyilatkozatban tiltakozott a történelemhamisítás, ezen belül a “lengyel haláltáborok” kifejezés használata ellen.

A törvénnyel Varsó éppen az ilyen fordulatok használatát akarja korlátozni, szerinte a “lengyel haláltáborok” típusú kifejezések sértőek, és ellentmondanak a történelmi igazságnak, mert a táborokat a náci németek hozták létre a megszállt Lengyelország területén. A lengyelek pedig 40-100 ezer zsidót mentettek meg annak ellenére, hogy a német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki a megszállt Lengyelországban. A háború után a Jad Vasem Intézet több mint 6700 lengyelnek adományozta a Világ Igaza kitüntetést üldözött zsidók megmentéséért.

A német megszállás lengyel áldozatainak számát 2,7 millióra, a meggyilkolt lengyelországi zsidók számát pedig 2,9 millióra becsülik.