Különösen magas művészi színvonalú, 1800 éves mozaikot találtak egy cezáreai ásatáson Izraelben – jelentette a ynet csütörtökön.
A feltárást végző szakemberek szerint egy jómódú ember házát díszíthette egykor a rendkívül gazdagon mintázott, négyzetméterenként mintegy 12 ezer mozaikdarabot tartalmazó, tógás férfiakat ábrázoló mozaikkép.
Mellettük egy görög feliratot is tartalmaz az időszámításunk szerinti 2-3. században, a római korban készült alkotás.
„A színes, különösen jó minőségű mozaik nagyobb, mint 5×3,5 méter. Három figura látható rajta, színes geometriai formák, és egy hosszú görög felirat, mely megsérült, amikor a bizánci korban felhúztak fölé egy épületet” – mesélte a lapnak az ásatásokat vezető egyik régész, Peter Gendelman.
„A képen látható, tógát viselő férfiak egyértelműen magas társadalmi státuszúak voltak: a középső alak szemből látható, s a két oldalsó figura feléje fordul. Ha a mozaik egy gazdag otthon része volt, akkor a tulajdonosokat mutathatja, ha középületet díszített, akkor az adományozót vagy a város vezetőjét ábrázolhatja” – tette hozzá a szakember.
Az ásatást az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közösen végzi a Természetvédelmi és Nemzeti Parkokkal, és egy új sétány kialakítása és egy kereszteskori híd helyreállítása miatt került sor a munkálatokra.
Az építkezés teljes költsége vérhatóan százmillió sékel (mintegy hét és félmilliárd forint) lesz, amit az Edmund de Rothschild alapítvány és a Cezáreát fejlesztő szervezet közösen finanszíroz.
A régészek rábukkantak egy hatalmas épület egy részére is, amely a bizánci korban, 1500 évvel ezelőtt állhatott. A kutatók szerint valamiféle szabadidős, szórakoztató és üzletközpont lehetett. A mozaikpadló az épület alatti rétegben volt, s egy több száz évvel korábban készült ház része lehetett.
Az IAA szakemberei jelenleg azon dolgoznak, hogy a mozaik részei a helyükön maradjanak és ne vesszenek el, s újratervezik a híd helyreállítását annak érdekében, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljék a mozaik.
Cezáreát, a kor egyik jelentős földközi-tengeri kikötővárosát a harminchét évig, i. e. 37-től i. sz. 4-ig uralkodó I. Heródes király hozta létre, és nevezte el Augustus Caesar római császárról.
