Jeruzsálem önkormányzata utólagos adót vetett ki a Szent Sír-templomban eladott árucikkekre. Nir Barkat polgármester 152 millió eurós követelést nyújtott be. Ezen túl a kormány olyan javaslatot készít elő, amely – a tiltakozó vallási vezetők szerint – rasszista és kifejezetten keresztényellenes, amely lehetővé tenné az egyházi kézen levő területek kisajátítását.
A templomot a görög ortodox, az örmény és a római katolikus egyházak közösen felügyelik, és most közösen adtak ki tiltakozó nyilatkozatot a készülő törvénnyel szemben.
A törvény mellett érvelő izraeli politikusok viszont azt mondják, hogy csak az egyházak kereskedelmi célra birtokolt ingatlanjait (éttermek, üzletek) érinti a törvény, és csak a bérlőket védi attól, hogy a fejük felől magánkézbe adják el az ingatlanokat. Vagyis csak akkor lépne közbe az állam, ha az egyházak maguk akarnának megválni javaiktól.
A keresztény egyházak szerint az új szabályozás a zsidóüldözés éveinek törvényeire emlékeztet. Ezen kívül a törvény adózásra vonatkozó részeit is kifogásolják.
Legutóbb 1900-ban zárt be politikai tiltakozásból a Szent Sír-templom, akkor egy napos zárvatartással tiltakoztak, mert zsidó telepesek költöztek a környékre. Hogy most mennyi ideig marad zárva zárva a templom? A vallási vezetők szerint a szokatlan döntés meghatározatlan időre szól.
