Az Izrael által bemutatott bizonyítékok, amelyek szerint Irán továbbra is nukleáris fegyver előállításán dolgozik, valószínűleg egy korábbi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által már kiértékelt időszakra vonatkoznak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jordániai hivatali partnerével, Ajmán asz-Szafadival csütörtökön Szocsiban közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Az átfogó közös cselekvési terv (a 2015-ben megkötött iráni atomalku) előkészítésén dolgozó szakemberek és az általam hallott kommentárok arról szólnak, hogy ezek a dokumentumok nagy valószínűséggel korábbi (iráni) tevékenységre vonatkoznak, amelyet a NAÜ ellenőrzése már figyelembe vett” – mondta Lavrov.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn azzal vádolta meg Iránt, hogy hazudott, és tovább dolgozott az atomfegyver kifejlesztésén. A kormányfő kijelentette, hogy Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum. Állítása szerint a korábbi atomprogram vezetői más szervezeti egységek keretében tovább dolgoztak. Felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy „megfelelő döntést” hozzon a közeli napokban, amikor az atomalku megújításáról hoz határozatot.
„Ha Izrael vagy valaki más olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek állítólag azt bizonyítják, hogy Irán folytatta nukleáris fegyverprogramját, akkor ezeket haladéktalanul át kell adni a NAÜ-nek” – hangoztatta az orosz diplomácia vezetője.
Lavrov szerint Iránt a NAÜ nagyon alapos ellenőrzési rendszerének vetették alá.
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap egyébként kedden interjút közölt Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszterrel, aki emlékeztetett rá, hogy hazája a reá gyakorolt nyomás ellenére sem csatlakozott az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás és a Szkripal-ügy miatt bevezetett nyugati szankciókhoz, és arra kérte Moszkvát, hogy ezt az Izrael iránt megértőbb Szíria- és Irán-politikával viszonozza.
Oroszország, amely korábban rendszerint szemet hunyt Izraelnek a Szíriában a Hezbollah és Irán objektumai ellen végrehajtott támadásai felett, elítélte az április 9-i légicsapást, amelyben hét iráni állampolgár vesztette életét.
„Mi figyelembe vesszük Oroszország érdekeit, és azt reméljük, hogy Oroszország is figyelembe fogja venni a mi érdekeinket itt, a Közel-Keleten. Oroszország megértésére és támogatására számítunk, amikor a létérdekeinkről van szó” – mondta Liberman.
Az izraeli védelmi tárca vezetője közölte, hogy Izrael nem avatkozik be Szíria belügyeibe, de nem tűri el, hogy Irán az arab országot előretolt hadállássá változtassa ellene.
Liberman az iráni atomalkut az 1938-as müncheni megállapodáshoz hasonlította, amelynek célja a náci Németország lekenyerezése volt. Mint mondta, a Teheránnal kötött paktumért „végül nagyon nagy árat fogunk fizetni”. Reményét fejezte ki, hogy Oroszország, amelyben ma is él a második világháború emlékezete, „világos és egyértelmű” választ fog adni, amikor az iráni vezetés Izrael megsemmisítésével fenyegetőzik.
Szocsi sajtóértekezletén Lavrov azt hangsúlyozta, hogy az iráni atomalku esetleges felmondása egy nagyon fontos eszköz elvesztését jelenti majd a nukleáris fegyverek elterjedése elleni nemzetközi küzdelemben. Utalt rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Benjámin Netajahuval folytatott telefonbeszélgetése során azt hangoztatta, hogy az iráni atomprogram ügyében elfogadott közös cselekvési tervet „valamennyi félnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania”.
Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a szíriai et-Tanfban és er-Rukbanban található menekülttáborok környékén katonai kiképzésben részesíti a kormányellenes militánsokat, hogy azok a tűzszüneti megállapodás ellenére is folytassák a harcot. Az állította, hogy az amerikai fegyveres erők az utóbbi helyszínen nem nyújtanak kellő garanciát a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásához.
A kelet-gútai feszültségcsökkentési övezetről szólva kijelentette, hogy ott a „terroristák” likvidálásának kérdése „alapvetően megoldódott”. Megígérte, hogy Oroszország folytatni fogja az együttműködést az Egyesült Államokkal és Jordániával a Szíria déli részén létrehozott feszültségcsökkentési zónában, amelynek létrehozásáról a három ország tavaly júliusban állapodott meg.
