Az elmúlt hét folyamán 225 Bnéj Menáse alijázott Izraelbe az északkelet-indiai Manipur tartományból a Sávé Jiszráel alapítvány segítségével.
Az országba érkezésük után a Kfar Haszidimben lévő merkaz klitába vitték őket, majd az abszorpciós folyamat befejezése után Galileában biztosítanak nekik állandó lakhelyet.
A Bnéj Menáse közösség Északkelet-Indiában, a burmai és bangladesi határ közötti területen él. Hagyományaik szerint őseiket Asszíriába hurcolták az első Szentély lerombolásának idejében. A szolgasorból megszökve Perzsiába, majd Afganisztánba vándoroltak. Onnan Tibetbe, majd Kínába mentek tovább, ahol ismét szolgasorba jutottak, és a Nagy Fal építésében vettek részt. Ekkor sokan meghaltak, mások elmenekültek és barlangokban húzták meg magukat. Mintegy 1900 évvel ezelőtt a kínaiak elvették “bőr tekercseiket” és elégették azokat, így írott források nélkül maradtak, és megindult a közösség asszimilációja. A megmaradtak a szélrózsa minden irányába vándoroltak tovább.
Egy csoportjuk végül a mai India Mizoram és Manipur tartományában telepedett le. Amikor a XIX. században keresztény misszionáriusok érkeztek a vidékre, sokan megkeresztelkedtek, mert a lelkészek tanításaiban számos olyan bibliai történetre ismertek rá, mely saját tradíciójukra emlékeztette őket, így azt gondolták, hogy az őseik hitéhez csatlakoznak újra. Később egyre többen felismerték, hogy valójában a bibliai zsidó nép szokásait tartják, és a judaizmus iránt kezdtek érdeklődni.
2005-ben Slomo Ámár izraeli főrabbi megállapította, hogy a tradícióik alapján a törzs tagjai minden bizonnyal zsidó gyökerűek, de a vallásjog szerint nem számítanak zsidónak, tehát – amennyiben csatlakozni kívánnak Izrael népéhez-, az előírásoknak megfelelően be kell térniük.
Az indiai hatóságok nem nézik jó szemmel az országukban végzett misszionáriusi tevékenységet, ezért a Bnéj Menáse tagok betérése csak Izraelbe költözésük után kivitelezhető. Jelenleg a közösség mintegy 3500 tagja él Izraelben, hozzájuk csatlakoznak az újonnan érkezők.
