Rendkívüli lelet: az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak

jeruzsalem legregebbi neve kobe vesve
"Hanánia Bar Dodalus Jeruzsálemből" – áll a Heródes idején szokásos betűkkel és írásmóddal kivésett két soros szövegben - fotó: Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a ynet kedden.

A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név.

“Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet” – közölte az  izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón.

jeruzsalem legregebbi neve kobe vesve2
Fotó: Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

A város nevét ugyanis az eddig ismert feliratokon általában lerövidítették, a ma is használt Jerusaláim szó helyett a Jerusalem vagy a Salem nevet használták.

Danit Levy régész tavaly télen folytatta az ásatást, ahol előkerültek egy római kori épület alapjai, melyeket egykor kőoszlopokkal erősítettek meg, s ehhez régebbi épületmaradványokat is felhasználtak. Ezek egyikén állt a felirat.

Az ásatások a Binyanei Hauma mellett – fotó: Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

“Hanánia Bar Dodalus Jeruzsálemből” – áll a Heródes idején szokásos betűkkel és írásmóddal kivésett két soros szövegben. A mészkőoszlop egy fazekasfaluban állt, ugyanis ezen a területen az időszámításunk kezdete körüli időszakban mintegy háromszáz éven át, a Hasmoneus királyság korától a kései római korig fazekasműhelyek sora volt, melyek feltárásán évek óta dolgoznak.

Az oszloptöredéket már szerdától megtekinthetik az érdeklődők az Izrael Múzeum régészeti szárnyában.