Hogy mi Izrael sikerének titka? Sok minden. Köztük a közös vallás és üldöztetés ethosza, a több évezredes galuti tapasztalat, hogy az a tiéd fiam, amit megtanulsz, ami a fejedben van, és ezért ebbe kell fektetni a legtöbbet, pénzt energiát.
És a közösségi sikernek legalább ennyire fontos oka a sokszínűség, a különféle kultúrák évtizedek óta folyó befogadása, a nyitottság, a diverzitás. Igen, ahogy a növényeknél és az állatvilágban, úgy tűnik az emberi társadalmak közt is ott fut jobban a szekér, ahol sokféle modellből lehet választani, ahol a befogadás révén a szubkultúrák sokfélesége hozzátehet a nagy közöshöz. Példa erre Amerika felemelkedése, és a nyugat-európai társadalmak többsége.
Izrael megalakulása óta százezres nagyságrendben fogadott be migránsokat, s ezen csoportok jelentős része sem a nyelvet nem ismerte, sem kulturálisan nem állt az alapítók iskolázottsági szintjén, s értékei is mások voltak. Java részük az akkori arab társadalmakban szocializálódott, és szintén asszimilálódott, ha genetikusan kevésbé is talán európai társaiknál, de kulturálisan éppen annyira.
Ne legyenek illúzióink: a bezárkózás, a kirekesztés erői Izraelben is éppen úgy jelen vannak és voltak, mint mindenütt máshol, de a közös vallás és eredet mítosza mindent fölülírt, úgyhogy beilleszkedhettek a nagy zsidó olvasztótégelybe az észak afrikaiak, az irakiak, az irániak, a jemeniek, s manapság például az etiópok.
És láss csodát: mind hozzátettek valamit a nagy közöshöz, gyermekeik, unokáik közös nyelvet beszélnek, és megtalálják egymással a hangot ezen túl is. Úgyhogy a mai izraeli gyerekek nagy többségének nagyszülei már mindenféle országokból érkeztek, sokféle tradícióból merítenek viselkedési és kulturális mintákat, és sokszínűen, kreatívan gondolkodnak. Ezt is látjuk a high tech dübörgésében, a gazdasági pörgésben, a zenei élet virulásában, és holnapig sorolhatnám Izrael csodáit.
Éljenek hát a migránsok, akik felvirágoztatták országunkat!
Újságíró