A zsidó és arab betegek kórházi elkülönülése

Bár illegális, de létezik szegregáció a zsidó és arab betegek között – derül ki a Haaretz című lapban nemrég megjelent felmérésből, amelynek készítői 11 izraeli kórház 50 munkatársát és 760 betegét interjúvolták meg.

A kutatás rámutatott, a zsidók 30, az arabok 21 százaléka határozottan támogatja az elkülönülést, a szeparáció támogatói mindkét oldalon elsősorban a vallásosok és a kevésbé iskolázottak közül kerülnek ki. „Bár a szabályozás egyértelmű, nem állítom, hogy a súrlódások és konfliktusok megelőzése érdekében nem teszünk kivételt” – nyilatkozta az egyik kórházi nővér a felmérés készítőinek.

A zsidó-arab békés együttélés egyik jó példájaként szoktuk említeni az izraeli egészségügyi rendszert, ahol az országos átlaghoz (6,8%) képest jóval magasabb (12%) az arab munkavállalók aránya, de a most publikált tanulmányból kiderült, a harmónia gyorsan eltűnik, ha páciens kerül a képbe. A kutatást az akkói Nyugat-Galil Főiskola egészségügyi és wellness karának vezetője Jael Keset, és Ariela Popper-Giveon, a jeruzsálemi David Jellin Főiskola orvosi antropológus kutatója végezte. A tanulmány rámutatott, hogy a kórházi adminisztrátorok és az egészségügyi rendszerben dolgozók törekvése ellenére a zsidó és arab páciensek külön helyiségekben való elhelyezése mélyen gyökerezik a rendszerben, a kórházak általában elfogadják a betegek szeparáció iránti igényét.

„Az arab betegek ritkán állnak elő ilyen kéréssel, ez általában a zsidó páciensek kívánsága szokott lenni” – meséli az egyik nővér. A kérdés komoly dilemma elő állítja az egészségügyi személyzetet, hiszen egyrészről szeretnék teljesíteni a páciens kérését, mivel egyre nő a kórházak közötti verseny, másrészt nem akarnak diszkriminálni, hiszen a betegjogi törvény is az egyenlő elbánás elvét írja elő.

A tanulmányból az is kiderült, a zsidó és arab betegek 30 százaléka preferálja, hogy a saját rasszához tartozó orvos kezelje, de csupán 4 százalékuk utasítaná vissza a kezelést, ha a kórház ezt nem tudná biztosítani a számukra. Ehhez elsősorban a nagyon vallásos betegek ragaszkodtak, mindkét oldalon.

A kutatásban résztvevő egyik zsidó orvos szerint a szeparáció oka inkább a kulturális különbségekben rejlik, nincs szó rasszizmusról. „Ha hárman vagytok összezárva egy szobába, akkor te is szeretnél inkább hozzád hasonlókkal együtt lenni. Aki őrzi a szombatot, az kevésbé elégedett, ha a mellette lévő ágyról egész nap hallatszik a rádió, vagy peszah idején hómecet esznek mellette” – említi a példákat, náluk miért teszik külön szobába még a vallásos és nem vallásos zsidókat is. „Igyekszünk egyenlő bánásmódot nyújtani mindenkinek, de nem oktathatok mindenkit, hozzám gyógyulni járnak a páciensek, ehhez pedig nyugalomra van szükségük a betegszobában is.”

Egy másik kórházban történt incidensről számolt be egy arab orvos, ahol egy zsidó nő tiltakozott, mert a fia mellé egy arab szobatársat akartak betenni.

„Általában figyelembe vesszük a páciensek kívánságát, de ebben az esetben csak azt tudtam mondani neki, hogy senkit nem kényszerítünk arra, hogy a mi osztályunkon feküdjön. Végül úgy döntött, inkább elviteti tőlünk a fiát.”

A kutatást publikáló tudósok szerint az Egészségügyi Minisztériumnak határozottabban kellene fellépnie a kórházi szegregáció ellen, az egészséghez fűződő általános emberi jogot meg kellene tisztítani a politikai, etnikai felhangoktól. Mi csak annyit teszünk hozzá: van még tennivaló a társadalom oktatásában is.

 Betöltés ...

Sivan Erush

Újságíró