Kérdések

  1. Mi volt a háttere az Új Kelet elindításának?
  2. Egy újság, két születésnap… Mikor és hol?
  3. Milyen volt a lap fogadtatása?
  4. Mellékletekkel is szolgálta olvasóit a szerkesztőség. Milyen zsánerűek voltak?
  5. A tel-avivi újjászületés, akárcsak az államé, igazi hőskor volt. A Függetlenségi háború (1948–49) alatt hogyan jelent meg az Új Kelet?
  6. Az ötvenes-hatvanas években 100 ezer fölött volt a magyarul beszélő izraeliek létszáma. Hol állt az Új Kelet példányszáma az ötvenes évek végén?
  7. Marton Ernő, Márton Lajos, Schön Dezső, Kasztner Rezső… a kezdet és a folytatás sajtómunkásai. Kik voltak ők?
  8. Nagy nevek, akik az Új Keletben kezdték pályafutásukat. Ismer néhányat?
  9. Hány „őrségváltás” volt az Új Kelet szerkesztőségében?
ujkelet-címlap
Az Új Kelet 1926. dec. 6-ai számának címlapja

Válaszok

  1. Az első világháborút követő békediktátum a Partiumot és Erdélyt Romániához csatolta, benne közel 200 ezer magyar anyanyelvű zsidóval. A magyar népesség ettől kezdve jórészt egyházi alapon szervezte kultúráját, a románok pedig külön nemzetiségként különítették el a zsidó lakosságot. Így kezdődött a független magyar-zsidó újság- és könyvkiadás, főképpen Kolozsvárott és Nagyváradon.
  2. A lap első száma 1918. december 19-én jelent meg Kolozsvárott, Weissburg Chájim kezdeményezésére. Az Észak-Erdélyben újraalakuló magyar fennhatóság 1940. szeptember 16-án betiltotta. A vészkorszakot túlélő és alijázott munkatársak Tel-Avivban 1948. augusztus 11-én újraalapították – és él a mai napig.
  3. Mondhatnánk: vegyes. A lapot Romániában és Csehszlovákiában lehetett előfizetni, ott a jiddisül olvasó haszidok nem vettek tudomást róla, az ortodoxok és a magyar asszimilánsok tartózkodva fogadták, a kispolgári többség azonban a magáévá tette a lap zsidó-nemzeti szemléletét. Magyarországon és Jugoszláviában visszhang nélkül maradt.
  4. Rendszeres pénteki mellékletek jelentek meg: Új Kelet Szombatja, Művészvilág, A Híd, Zsidó Iparos, Mizrachi.
  5. 1949 februárjáig a lap írógépes sokszorosításban jelent meg!
  6. A második helyen, a Jediot Áchronót után, megelőzve a Mááriv-ot. (Schön Dezső közlése)
  7. Marton Ernő a napilap első főszerkesztője volt. Márton Lajos, Giszkalay János, Schön Dezső, Jámbor Ferenc, a később tragikus véget ért Kasztner Rezső főmunkatársak voltak a kolozsvári Új Keletben, később Tel-Avivban is.
  8. A legnagyobb természetesen Kishont Ferenc, azaz Efrájim Kishon író, filmrendező. Országos hírnévre vitte Lampel Tamás, aki Tomi Lapid néven lett közismert újságíró, laptulajdonos, televíziós személyiség és politikus. A két zseniális karikaturista: „Dos”, azaz Gárdos Károly, és „Zeév”, azaz Farkas Jenő ugyancsak az Új Keletben indították világraszóló karrierjüket.
  9. Az első természetesen a tel-avivi újraindítás volt 1948-ban. A másodikra 1996-ban került sor, amikor az addig Erdélyből származó főszerkesztők (dr. Marton Ernő, Schön Dezső, Rappaport Ottó, Tabák László) helyét a budapesti születésű Dan Ofry vette át. Tőle 2011-ben Erős-Hajdu Szilvia vette át a stafétabotot, 2016 óta Vadász Éva és csapata áll a vártán.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.