tegnap bejött az üzletbe
egy olyan hölgy
amilyenről barukh
néhány napja írt
olyan
aki barukhban
már pusztán a megjelenésével is
az otthonosság érzetét kelti
egy nála kb harminc évvel fiatalabb
férfi és nő kísérte
a hölgy maga
nyolcvan körül lehetett
könnyű
nyári
napsárga
ruhát viselt
bőre ráncos
és füstös volt
nem dohányfüstös
haja szőkére festve
szeme
orra
szája
markáns
alapozó
szemfesték
rúzs
csajosan
elegáns
mintha maga rózsika néni
lépett volna be az ajtón
határozott hangon
mégis némi elfogódottsággal
kérdezte barukhot
יש משהוא מהונגריה?
jes mású meungáriá?
barukhnak hirtelen felderült az arca
אני! אני מהונגריה!
ání! ání meungáriá!
válaszolta lelkesen
és hirtelen
a hölgynek is
felderült az arca
a hölgyet kísérő
ötven körüli férfi
szélesen elmosolyodott
úgy mondta
see?
mintha bizony
szándékosan
barukh miatt
hozta volna a hölgyet
éppen ebbe az italüzletbe 🙂
a hölgy kételkedve
reménykedve
nézett barukhra
barukh pedig
magyarul mondta neki
tényleg!
tényleg magyarországról jöttem!
de sajnos
a boltban nem árulunk
magyar italokat
nincs szilvapálinka?
kérdezte a hölgy
magyarul
amerikai akcentussal
sajnos nincs
válaszolta barukh
és tényleg nagyon sajnálta
máskor is
de most különösen
mert a shlivovitz
nem olyan jó
mint a magyar szilvapálinka
folytatta a hölgy
tudom
tudom
mondta barukh
és nem tudta
abbahagyni a mosolygást
de sajnos még shlivovitz sincs
mondta
mert tudta
mert ez már
néhány nappal korábban
is szóbakerült
egy szerbiából származó vevővel
sajnos semmilyen pálinka nincs
mondta
ó
mondta a hölgy
és azért csak mosolyogtak tovább
mind a ketten
mintha minden rendben volna
az egész világon
kiderült
hogy a hölgy
már régóta
kaliforniában él
a férfi és a nő pedig
akik kísérik
a gyerekei
ők már amerikában születtek
ott nőttek fel
nem beszélnek magyarul
már több mint tíz éve
izraelben élnek
a férfi jeruzsálemben
a nő egy tengerparti kisvárosban
a hölgy őket
és az unokáit jött meglátogatni
most így
hármasban
csavarognak az országban
a hölgy hol magyarul
hol angolul
hol héberül
szólt barukhhoz
barukh többnyire
azon a nyelven válaszolt
vagy kérdezett vissza
amelyik nyelven
a hölgy kezdeményezett
a férfi és a nő
az édesanyjával angolul beszélt
barukhkal többnyire héberül
miközben így cseverésztek
és barukh is elmesélte
a maga történetét
italokat válogattak
szilvapálinka helyett
végül
konyakot
whiskeyt
vodkát
cabernet sauvignont
választottak
amikor elbúcsúztak egymástól
a hölgy megfogta barukh kezét
mélyen a szemébe nézett
úgy kívánt sok sikert
neki és a családjának
בהצלחה!
mondta
és elment
barukh a nap hátralevő részét
végigmosolyogta
amikor a szája nem győzte
a mosolygást
a szeme folytatta
vándor arameusnak lenni
felszabadító érzés
másrészt viszont
meglehetősen magányos dolog
hiába tudja a fej és a lélek
hogy az ember
barukh
nincs egyedül
a szív
a szív nem tudja
ettől aztán
nagyon tud szenvedni a dolgozó
barukh
nem attól lett libabőrös barukh
hogy magyar szót hall
minden nap hall
magyar szót
hogy is mondjam
nem attól lett libabőrös
hogy ő van valahol
egy helyen
és oda
abba helybe
belejött valaki
számára különleges
mert ebben az értelemben
barukh nincs egy állandó helyen
ahogy a napsárga-ruhás hölgy sincs
mindketten úton vannak
amikor úgy döntöttek
hogy örökre
maguk mögött hagyják
a szülőföldjüket
a vándorlást választották
az úton levést
az utat
barukh azért lett libabőrös
a napsárga-ruhás hölgytől
mert találkozott valakivel
aki ugyanonnan indult
ahonnan ő
magyarországról
ugyanazon a három nyelven utazik
magyarul
angolul
és héberül
és mégha egy másik úton
halad is
és mégha a maga útján
máshol is tart
mint barukh
és családja
ugyanolyan
vándor arameus
mint ők
és akinek így
az a sorsa
hogy miután megszült és felnevelt
két vándor arameust
mert nem tud mást
hogyan is tudhatna…
és végre megpihenhetne
mint a többi rendes ember
most
a gyerekei
és az ő gyerekeik után
vándorol
keresztül
kasul
széles e világban
magyar szilvapálinkát keresve
mert az jobb
mint a shlivovitz
mert az
mindennél jobb
https://www.facebook.com/barukhhh/
terápiás szabadversek a sivatagból lélekről, otthonról, világbékéről
