Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült megalakítania ötödik kormányát a szerda éjfélig rendelkezésére álló határidőig, így az izraeli parlament, a kneszet megszavazta önmaga feloszlatását.
Miután Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült az éjféli határidőig új kormányt alakítania, ahelyett, hogy visszaadta volna az elnöknek a kormányalakításra kapott megbízatását – hogy ő mást bízhasson meg a koalíció felállításával –, megszavaztatta a parlamenttel önmaga feloszlatását, és – példátlan módon – néhány hónap eltelte után Izrael kénytelen lesz ismét az urnákhoz járulni.
Egy 12 órás vita után a törvényhozók 74-45 szavazattal feloszlatták a 21. kneszetet, és szeptember 17-ére tűzték ki az újabb országgyűlési választásokat.
A Likud, a Jiszrael Beitenu, az Egyesült Tóra Judaizmus, a Sasz és a Jobboldali Pártok Uniója a két arab-izraeli párttal, a Raám-Baladdal és a Hadas-Taállal együtt támogatták a javaslatot. Egyedül Roi Folkman, a Kulanu frakcióvezetője tartózkodott a szavazástól (jelentések szerint nemsokára bejelenti, hogy elhagyja a politikai életet).
Netanjahu szerint legutóbb ő nyerte a választásokat – annak ellenére, hogy 35 mandátumot kapott a 120 fős kneszetben, ugyanannyit, mint a Kék Fehér párt –, és Avigdor Libermant vádolta, amiért „felesleges választásokba húzza az országot”. Szerinte Liberman átállt a baloldalhoz.
Az ellenzéki centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Gantz a választások várható időpontjáig hátralévő időszakra utalva azt mondta, Netanjahu három őrült hónapot választott, amikor a kneszet feloszlatása mellett döntött a szokásos eljárás követése helyett. Az izraeli törvények szerint ugyanis ha a kormányfőjelölt kudarcot vall, vissza kell adnia mandátumát az államfőnek, aki újabb jelöltet kért fel a kormányalakításra. A múltban hasonló esetekben ez történt.
Szerda este kiszivárgott, hogy az elmúlt napokban Benjamin Netanjahu a szociáldemokrata Munkapártot és a centrista Kék-Fehér pártot is megpróbálta bevonni új kormányába, de mindkét párt elutasította, mert választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy nem lépnek koalícióra a korrupciós vádakkal szembenéző kormányfővel.
Avi Gabaj, a Munkapárt vezetője Twitter-üzenetben jelentette be, hogy a kedd esti ajánlatában Netanjahu megígérte, hogy megőrzi a demokratikus jogrendszert, és nem fog a jelenlegi bíráskodási rendszert megváltoztató törvényjavaslatokat előterjeszteni, valamint számos miniszteri tárcát is felajánlott, de a párt vezetői nemet mondtak.
A kormányalakítási nehézségeket az okozta a rendkívül tapasztalt Netanjahu számára, hogy mozgástere a korrupciós ügyek miatt jelentősen beszűkült, valójában csak egyetlen kormánykoalíció létrehozására volt lehetősége: a vele továbbra is együttműködő jobboldali és vallásos pártokkal.
A centrista és a baloldali pártok ugyanis választási kampányukban megígérték szavazóiknak, hogy semmiképpen sem fogadják el őt kormányfőnek, amíg meghallgatásán Aviháj Mandelblitt főügyész előtt vagy a bíróságon nem tisztázta magát, miután a rendőrség és az ügyészség is vádemelést javasolt ellene a begyűjtött bizonyítékok és tanúvallomások alapján.
Izraelben legutóbb 2009-ben Cipi Livninek nem sikerült létrehoznia koalíciós kabinetet Ehud Olmert kormányfő korrupciós vádak miatti lemondása után. Livni az izraeli törvények értelmében visszaadta kormányalakítási megbízatását az államfőnek, aki akkor Benjamin Netanjahut bízta meg az új kormány megteremtésével.
Korábban 1990-ben Simon Peresz is kudarcot vallott a képviselők többsége támogatásának megszerzésében, s akkor az elnök Jichák Samírt kérte fel helyette, aki kormányt is alakított.
