Az első arab Izraelben

hány éves lehet hasszán?
huszonöt
talán
de lehet
hogy csak húsz

húsz és huszonöt között
valamennyi

ő volt az első arab
akivel barukh izraelben
megismerkedett

tavalyelőtt
télen
másfél éve

hasszán egy konkurens cégnél dolgozott
ahmed cégénél
ami szintén építéssel-javítással
foglalkozik

ha volt valami nagyobb projekt
az aravában
gyakran hívták
ahmedet és barukh főnökét
hogy közösen dolgozzanak
a projekten

így találkozott barukh és hasszán
neve harifban
ami egy egészen különleges
atmoszférájú kibuc
és barukh még fog írni róla
talán

vendégmunkásoknak építettek
kis házikókat ott
kis konyhával
kis hálószobával
kis vécével

barukh és főnöke
az ajtókat szerelte fel a házikókra
a fürdőszoba-ajtókat
a hálószoba-ajtókat
és a bejárati ajtókat

hasszán ezalatt a burkolást csinálta
padlólapok minden házban
csempék a fürdőszobákban
és a konyhákban

ahmed általában együtt dolgozott
hasszánnal és a többi emberével
de akkor valamiért
hasszánnak egyedül
kellett burkolnia
ahmed reggel odavitte autóval
este pedig értement

korábban
ha valakivel megismerkedett barukh
izraelben
és elmondta
hogy új bevándorló
az illetőnek többnyire
felderült az arca
és mondott valami
együttérzőt
biztatót
barukhnak

hasszán volt az első
aki nem mosolyodott el
amikor barukh azon a télen
bemutatkozott neki

sőt

úgy nézett rá
mint egy újabb gyarmatosítóra

távolságtartással
bizalmatlanul

ez napokig nem is változott

mindenki csinálta a maga dolgát
barukh és a főnöke az ajtókat
hasszán a burkolást
és nem sok szó esett közöttük

aztán az egyik délután hasszán
véletlenül
teljes lendülettel nekiment
egy fejmagasságban kilógó deszkának
amivel barukh és főnöke
rögzített egy újonnan beszerelt ajtókeretet

hasszán elszédült
az arcát ért ütéstől
aztán eleredt az orra vére

patakzott a vér

hasszán próbálta
feltartani a fejét

aztán próbálta felitatni
a vért

aztán feltartotta a fejét
megint

aztán leült
ült egy darabig
aztán felállt
aztán újra leült
és felállt

nem tudott mihez kezdeni
a hirtelen jött fájdalommal
és adrenalinnal

szerette volna megosztani
ijedtségét valakivel
de nem volt kivel

egyedül volt

barukh főnöke rápillantott
megkérdezte tőle
hogy minden rendben van-e
és amikor hasszán bólintott
barukh főnöke
folytatta a munkát

barukh is folytatta vele
de közben folyton hasszánt figyelte
és arra gondolt
hogy a helyében
milyen szarul érezné magát

úgyhogy
egyszercsak
letette az ajtót
amivel éppen dolgozott
és odament hasszánhoz
és megkérdezte tőle
hogy minden rendben van-e
amikor hasszán bólintott
barukh nem ment vissza dolgozni
hanem megkérdezte hasszántól
hogy nem kér-e fájdalomcsillapítót
hasszán nem kért

viszont megmutatta a sebét
és kétségbeesett szemekkel
kérdezte barukhtól
hogy nem tört-e el a foga

kiderült ugyanis
hogy nem az orra vérzett
ahogy barukh távolról gondolta
hanem a felső fogsora feletti ínye
azzal ment neki a deszkának

barukh kézzel-lábbal
megnyugtatta hasszánt
hogy minden rendben
csak egy seb van
az vérzik
nem tört el
vagy le
semmi

hasszán kissé megnyugodva
de még mindig
tele adrenalinnal
újra leült

barukh pedig leült mellé

így ültek
és hallgattak

mert hasszán ugyan elég jól
beszélt héberül
de barukh akkoriban még
szinte sehogy

másnap reggel
amikor találkoztak
barukh megkérdezte hasszántól
hogy hogy van
hasszán pedig mosolyogva
megmutatta felső ínyét
amin ott volt a seb
de már nem vérzett

így kezdődött
barukh és hasszán
szavak nélküli barátsága

valahányszor találkoztak
úgy mosolyogtak egymásra
mint akiknek közös története van

és hasszán minden nap
amikor ugyanazon a helyen dolgozott
mint barukh
főzött neki
arab kávét
egyszer délelőtt 10-11 körül
egyszer pedig az ebédszünet végén
barukh pedig minden alkalommal
sukránnal köszönte meg a kávét
ami arabul azt jelenti
hogy köszönöm

tavaly
az egyik első nyári napon
fél évvel a megismerkedésük után
barukh és hasszán
újra közös projekten dolgozott

forróság volt
40 fok árnyékban

hasszán megint burkolt
barukh pedig falat bontott
ami a leggyilkosabb munka
azok közül
amiket barukh valaha csinált

barukh tartotta a tíz kilós vésőgépet
tolta neki a betonfalnak
szakadt róla a víz
a falról lepattogzó betonszilánkok
beborították az arcát
és az egész testét

dél lehetett
amikor a hőség
és a falbontás
együtt
legyűrte barukhot

barukh megszédült

leült a földre

forgott körülötte a világ

forgott
forgott
forgott

aztán a forgás csillapodni kezdett
és lassan teljesen elmúlt

és ahogy barukh felemelte a fejét
hasszánt látta meg
előtte állt
és egy palack ice tea-t
és egy doboz kekszet
nyújtott barukhnak

barukh elvette az ice tea-t
ivott néhány kortyot
aztán magába tömött
néhány kekszet is

közben hasszán leült
barukh mellé
és csendben várt

amikor barukh ránézett
hasszán csak ennyit mondott

meleg van

aztán hallgattak

aztán barukh szólalt meg

jövő héten utazom magyarországra

hasszánnak elkerekedett a szeme
úgy kérdezte

visszaköltözöl?

nem
csak nyaralás

mondta barukh

hasszán pedig elmosolyodott

megkönnyebbülten
örömmel

annak
aki megmondja
hogy a képen
melyik hasszán arab lábnyoma
és melyik barukh zsidó lábnyoma
barukh fizet egy sört

https://www.facebook.com/barukhhh/