Fura domb magasodik ide nem messze, a városnegyed fölé. Egy rövid séta után már felfelé kaptatok, és pár perc alatt fel is érek az üres dombtetőre.
Mesterséges magaslat volt valaha, aminek többszintes építményét ma már befedi a föld. Töredéknyi része van csak feltárva – Izraelben „túl sok” az arceológiailag izgalmas hely, nincs rá kapacitás.
Egyike ez azoknak a Jeruzsálem délnyugati részén található rejtélyes halmoknak, amelyek az időszámítás előtti 7-10. századból származnak. Rogem, ragamim – így hívják ezeket a magaslatokat ivritül.
A régészeti feltárást végző archeológusok szerint a mi dombunk egy i. e. 7-8. században épült áldozóhalom. A kérdés csak az, hogy kinek áldoztak itt.
Két verzió tűnik leginkább valószínűnek.
Az első elmélet szerint Manasse uralkodása körüli időkben épült bálványáldozati helyről van szó. A királyok második könyvének 21. fejezetében azt olvassuk erről:
„És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, azon népek utálatai szerint, melyeket elűzött az Örökkévaló Izraél fiai elől. Újra építette a magaslatokat, melyeket megsemmisített atyja Chizkíjáhú, felállított oltárokat a Báalnak és készített asérát, amint tette Acháb, Izraél királya; leborult az ég egész serege előtt és szolgálta azt… oltárokat épített az ég egész seregének az Örökkévaló házának mindkét udvarában. Átvezette fiát a tűzön, jövendölést és jósolgatást űzött és tartott szellemidézőt és halottjóst; sokat tett olyat, a mi rossz az Örökkévaló szemeiben bosszantásra.”
A másik elmélet is Manasse királysága köré datálja az áldozati magaslatot, csak éppen ellenkező előjellel. Ezek szerint Izrael Istenének áldoztak itt a bálványkultusszal megszentségtelenített Szentélyből kiszorult kóser papok.
Mindenesetre fura egy domb, az biztos. Van itt egy szék is: valaki felcipelte magának, aztán itt hagyta. Beleülök, bámulom a várost. Elgondolkodtató hely.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője
