Zaj

zaj eso autok budapest este barukh

a vándor arameus
telítődött
magyarországgal

a zajjal

a zajjal
amit hall
és a zajjal
amit lát

neonfényekkel
van tele
a lelke

és mozivászonnyi képernyőkkel
kiszűrődő sportközvetítéssel
kiszűrődő zenével
gépek zajával
emberek zajával
szájak zajával

úgynevezett
udvariassággal
előzékenységgel
viselkedéssel

látszattal

látszattal

látszattal

menő-
ségekbe
öltöztetett
félelemmel
fájdalommal
elveszettséggel
kilátástalansággal

itt sokszor esik az eső
de nem mossa el

a féligazságokat
a félhazugságokat

nem mossa le
a páncélt
a lelkekről

csak a rozsdás tócsa
növekszik
a lábak körül

sokszor esik az eső
nincs szükség valódi könnyekre

barukh
minden nap
vett be xanaxot

többször is

az antidepresszáns mellé is

kiszámolta

két nap alatt
annyi xanaxot vett be
magyarországon
mint két hét alatt
a sivatagban

nem érti
nem tudja
ahogy
soha
nem értette
és soha
nem tudta

nem a szavakat
azokat érti
jobban
mint
a sivatagban

ezek az ő szavai
ez az ő nyelve

de az arcokat
nem érti
a viselkedéseket

hol volt a legbékésebb
az elmúlt hónapban?
kérdezi
magától

a bordányi temetőben
válaszolja

pedig ott is sok lélek volt…

mert nem a lelkekkel telítődik
hanem a páncélokkal
a lelkeken
a páncélok zajával

barukh rengeteg szeretetet kapott
magyarországon
rengeteg-rengeteget
de most már vissza kell mennie
a sivatagba
hogy kitakaríthassa
a lelkéből
a neonfényeket
a sportközvetítéseket
és a többi zajt
amit a páncélok okoztak
hogy hozzá tudjon férni
a legalulra beszorult szeretethez

https://www.facebook.com/barukhhh/