térkép

barukhnak térkép volt e táj
amikor két és fél évvel ezelőtt
a családjával megérkezett az aravába

sivatag

sivatag-sivatag

pontosan olyan és annyi
amilyen és amennyi
a sivatag lenni tud
valakinek
aki európában nőtt fel

sötét

(éjjel érkeztek)

határtalan

egzotikus

félelmetes

veszélyes

nem voltak
európai
városi
tereptárgyak

csak tíz lámpa
tíz kilométerenként
ahogy elrobogtak
egy-egy kibuc mellett

hogy lehet itt élni?

nem voltak szavak
nem volt kimondott
vagy kimondatlan kérdés
sem

csak
egyetlen
nagy
kérdőjel

hogy lehet itt élni?

mert barukh és családja
nem nyaralni érkezett a sivatagba
azon az éjjelen

hanem élni

ígyhát barukh
nem azért erőltette a szemét
a koromfekete éjszakában
hogy megláthasson egy tevét
vagy egy jópofa kis éttermet

hanem
hogy felfedezze
az élet
bármiféle nyomát

hogy lehet itt élni…

aztán megérkeztek

és barukh előbb a házukat ismerte meg

belülről

aztán kívülről is

aztán a szomszéd házat

kívülről

aztán belülről is

aztán a kibuci étkezőt

aztán a földutat
ami házuktól a buszmegállóig vezet

aztán az utat eilátig

aztán a bevándorlási minisztériumot
eilátban

aztán az utat az eiláti szupermárketig

az nagy lépés volt!

az első bevásárlás!

aztán a körzeti orvosi rendelőt

aztán az ulpánt
a nyelvtanfolyamot
a szomszéd kibucban

és így tovább

לאט לאט

lassan-lassan

napok alatt

hónapok alatt

évek alatt

és ma már
barukh
ha megáll
be’er ora központjában
és kinéz a kilencvenes útra
és meglátja a húszas buszt közeledni
amire a nyíl mutat
akkor jó eséllyel
meg tudja mondani
hogy melyik sofőr
vezeti az adott járatot
hogy hívják
kb mióta dolgozik
a húszas buszon
ahogy jó eséllyel
azt is meg tudja mondani
amikor felszáll a buszra
hogy az egyes utasok
melyik kibucokból
és mi járatban
vannak
éppen

mert járt már
az arava minden kibucában
némelyiket
egészen jól
meg is ismerte

és ez a holt-tengertől
a vörös-tengerig elterülő
kétszáz kilométer hosszú
sivatag
már nem egy
sivatag-sivatag
barukhnak

nem סתם kövek

ha egy reggel
bármelyik pontján letennék
másfél liter vízzel
telefon nélkül
akár az ötven fokban is
egy-két óra alatt
találna valakit
aki ismer valakit
aki ismer valakit
aki ismeri barukhot
és estére már otthon lenne

nagy dolog ez

barukhnak

mert két és fél évvel ezelőtt
térkép volt e táj

akkor a kövek
még csak kövek voltak

a hegyek csak hegyek

ma pedig már
történetek
élmények
érzések
arcok

emberek

kapcsolódások

kapcsolatok

otthon-

szerűség…

barukh és családja
egy hónap múlva
egy új helyen
kezd új életet

nem lesz könnyű

nehéz lesz

rohadt nehéz

barukh tudja

mert
egyszer
már megcsinálták

https://www.facebook.com/barukhhh/