Két különálló nemzetté szakadhat a zsidóság

A zsidó nép jövőjének sorsdöntő pillanata

Yitzhak Herzog, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) elnöke
"A zsidó nép legnagyobb kihívása a diaszpóra zsidósága és az Izrael állam közötti elszakadás megakadályozása" – Yitzhak Herzog, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) elnöke

A nemzet előtt álló legnagyobb kihívás a diaszpóra zsidósága és Izrael állam közötti törés megakadályozása – írja Yitzhak Herzog, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) elnöke a Yneten megjelent cikkében. Ebből idézünk.

A Cionista Kongresszus döntése eredményeként megszületett Zsidó Ügynökség – mely az idén ünnepli megalakulásának kilencvenedik évfordulóját – a zsidó nép legnagyobb ernyőszervezete, amely minden ország és irányzat zsidóságát magában foglalja.

A szervezet első időszaka Izrael Állam megalapításáról, majd több millió zsidó alijáztatásáról és beilleszkedésének segítéséről, valamint az ország felépítéséről szólt, de Herzog szerint jelenleg a zsidó nép legnagyobb kihívása a diaszpóra zsidósága és az Izrael Állam közötti szakadás megakadályozása. A Szochnut elnöke egy olyan törés kialakulásától tart a zsidó nemzedékek láncolatában, amely két különálló nemzetté választja szét a zsidóságot. „Mint közszereplő, a Zsidó Ügynökség elnöke, Izrael Állam egyik elnökének fia, és az ország első főrabbijának unokája – a zsidó nép kettészakadásának veszélye ma több álmatlan éjszakát okoz számomra, mint valaha” – írta.

Herzog szerint a diaszpórában élő zsidóság ma egy nagyon is valós biztonsági kihívással, a féktelenül tomboló antiszemitizmussal néz szembe. Kétségtelen, hogy az USA-ban a pittsburghi és a San Diego-i súlyos események után a modern korszak egyik legsúlyosabb fejezetében vagyunk. A zsidók nincsenek biztonságban Európa városainak utcáin, és az antiszemitizmus az egész világon erősödik. Végzetes hiba lenne azt gondolni, hogy csak a Közel-Kelet biztonsági kérdései jelentenék Izrael Állam és a zsidó nép – 14 millió ember – jövőjének kizárólagos kihívását.

Herzog felszólítja a közelgő választások után megalakuló izraeli kormányt, hogy kezelje kiemelt nemzeti prioritásként kapcsolatainak helyreállítását a diaszpóra zsidóságával, és az Izraelnek nemzedékek óta stratégiai segítséget nyújtó diaszpóra biztonságának garantálását az antiszemitizmussal szemben. Különös tekintettel arra a hatmillió észak-amerikai zsidóra, akiknek jelentős része néha úgy érzi, hogy történelmi szülőföldjük elidegeníti őket.

A diaszpórában élő zsidók, különösen a fiatalabb korosztály – akikre olyan büszkék vagyunk, mert például a csúcstechnológiával foglalkozó vállalatok vezetői – már nem hasonlítanak az előző nemzedékek zsidó leszármazottaihoz – írja Herzog. Ők már nem zsidó közösségekben élnek, nem jártak zsidó iskolákba, és Izraelről általában csak annyit tudnak, amennyit a médiában, a közösségi hálózatokban, az egyetemi campusokon és a munkahelyeken látnak, hallanak. Ezért a Zsidó Ügynökség fontos küldetése Izrael központi szerepének megerősítése a zsidó világban, különös tekintettel a fiatalabb nemzedékre. Képzeljük el azt a tengerentúlról bevándorolni szándékozó fiatalt, aki azt látja, hogy negatívan definiálják őt itt Izraelben, vagy hogy a judaizmus természetéről folytatott viták megosztják Izraelt, hogy az állam az imádkozás egyik formáját preferálja egy másikkal szemben. Ez a generáció felteszi magának a kérdést: „Mi közöm nekem egy ilyen Izraelhez?”

Évekkel azután, hogy a világ zsidósága azt kérdezte: Mit tehetek a hazámért?, itt az ideje, hogy azt kérdezzük: Mit tehet a haza az ő érdekükben? Mit tehet a szülőföld a Cionban élő és a tengerentúli zsidóság összekapcsolása érdekében, a zsidó identitás és Izrael központi szerepének diaszpórában való erősítése, valamint a diaszpóra biztonságának növelése érdekében? Mert van bőven tennivaló.

Izrael Államnak meg kell értenie, hogy meg fog szűnni az Izrael erejéhez jelentősen hozzájáruló, a világ zsidósága által nyújtott támogatás, ha nem lesz képes a kapcsolatot a diaszpórával megerősíteni, elfogadni, megérteni és cselekedni.