Az áprilisi patthelyzet megismétlődésétől tartva rendeznek általános választásokat kedden Izraelben.
Azért kellett öt hónappal az áprilisi választások után ismét szavazóurnákhoz szólítani az izraelieket, mert a kormányalakításra felkért Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek a meghatározott időtartamon belül nem sikerült megalakítania egy új kabinetet, de nem is adta vissza felhatalmazását Reuven Rivlin államelnöknek, hogy ő mást nevezhessen meg kormányfőjelöltnek, hanem megszavaztatta a parlament (kneszet) feloszlatását és új választások kiírását.
A 2009 óta folyamatosan kormányfői hivatalban lévő Benjámin Netanjahu továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint Beni Ganz Kék-fehér nevű ellenzéki centrista pártja fej-fej mellett áll a kormányzó jobboldali Likuddal, de a jobboldali blokk valamivel megelőzi az ellenzéket.
A választásokat befolyásolhatja, hogy néhány nappal ezelőtt Benjamin Netanjahu a palesztin ellenőrzés alatt álló Ciszjordánia egy részének annektálására tett ígéretet, ha a választások után is folytathatja a kormányzást, és noha ezt már az április választások után is megígérte, azóta nem tett lépéseket megvalósítása érdekében.
Netanjahunak a gyors kormányalakításhoz legalább hatvanegy parlamenti helyre lesz szüksége a százhúsz tagú kneszetben. Ha nem sikerül megszereznie a hatvanegy támogató mandátumot, akkor ismét patthelyzet születhet, és sem Netanjahu, sem Ganz nem lesz képes kormányt alakítani.
Az izraeli tévécsatornák este tízkor – közép-európai idő szerint kilenckor – kezdik meg az első, még csak a közvélemény-kutatók kiválasztott urnáinál megjósolt eredmények közlését. Ha szoros lesz az eredmény, akkor csak másnap hajnalban vagy – a számlálás elhúzódása esetén – még később tudják bejelenteni a valódi, összeszámolt szavazatok alapján az új kneszetbe bejutott pártok nevét és mandátumaik számát.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
