Negyedszázaddal ezelőtt írta alá Izrael és Jordánia a két ország közötti békemegállapodást, de a két állam viszonya az elmúlt években egyre fagyosabb és feszültebb lett.
Nem rendeztek hivatalos ünnepségeket és megemlékezéseket, csend övezi Izraelben az évfordulót, Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Husszein jordániai király 1994. október 26-án, az arabai határátkelőhelyen aláírt békeegyezményét.
Izrael ekkor Egyiptom után második szomszédjával rendezte diplomáciai kapcsolatait negyvenhét éves ellenségeskedés után. Az egyezmény alapján Izrael átadott Jordániának mintegy háromszáz négyzetkilométernyi területet, és vállalta évi 50 millió köbméter víz átadását a Jordán folyóból, és további száz millió köbmétert más forrásokból.
Csak a kibucmozgalom honlapja számolt be az október 18-án Naharáimnál, a Jordán és a Jarmuk folyó találkozásánál megrendezett szerény ünnepségről, amelyen az izraeli kormány képviselői nem voltak jelen, csak a helyi hatóságok, valamint az ifjúsági és a békemozgalmak képviselői gyűltek össze, és a legmagasabb rangú díszvendég Beni Ganz, a Kék-Fehér párt elnöke volt.
Nem véletlenül maradt el az ünneplés: a két ország a kilencvenes években még kiváló kapcsolatait az utóbbi években több válság övezte: 2017-ben a Jordániában működő izraeli külképviselet egyik biztonsági őre lelőtt két jordániait, és ezután Jeruzsálemben a legmagasabb szinten hősként fogadták, ami Ammánban közfelháborodást váltott ki.
A jordániai király a jeruzsálemi muzulmán szent helyek védnöke a békeegyezmény alapján, és így rendre diplomáciai feszültséget okoz, amikor biztonsági okokból lezárják az al-Aksza mecsetet, vagy korlátozzák az imádkozók bejutását. Tovább rontotta a helyzetet, amikor lázongások törtek ki két évvel ezelőtt a szent helyen felállított detektoros kapuk miatt.
II. Abdalláh jordániai király már egy éve bejelentette, hogy nem újítja meg a békeszerződésben huszonöt évre Izraelnek használatra átadott területek használati jogát.
Ezért várhatóan az izraeli turisták többé nem látogathatják majd a határ északi részén található Naharáim nevű, beékelt, különleges státuszú részeket, ahol még a múlt század húszas-harmincas éveiben vízerőművet építettek az Izrael földjére költöző cionista fiatalok.
Jeruzsálem várakozásával ellentétben Ammán nem hosszabbítja meg az ország déli részén, az Arava-sivatagban található, mezőgazdasági művelésbe vont földek izraeli használatát sem.
A katonai rádióban néhány napja két volt izraeli képviselő arról számolt be, hogy részt vettek egy Jordániában rendezett konferencián, és személyes megbeszéléseket folytattak a királyhoz közeli politikusokkal is. Tapasztalataik alapján Ammánban neheztelnek amiatt, hogy Izraelben magától értetődőnek tekintik a két ország közötti békés viszonyt, és nem foglalkoznak érdemben a jordániai kérésekkel és bírálatokkal, miközben látványosan dolgoznak a kapcsolatok javításán más arab országokkal, például Szaúd-Arábiával.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
