Izraelben gyakran úgy tekintenek a judaizmusra, mint valami kizárólagos vallásos doktrínára, amely így nagy sikerrel zárja ki magából az izraeli társadalom és a diaszpóra zsidóságának nagy részét. A Haaretz újság a Jeruzsálemi Héber Egyetemmel, a Zsidó Ügynökséggel és a Ruderman Family Foundation-nel közösen egész napos konferenciát tartott Jeruzsálemben Izrael és a világ zsidósága címmel azzal a szándékkal, hogy kibővítse a judaizmus definícióját a szűk-vallási határokon túlra, és rávilágítson, hogy a judaizmus ezzel párhuzamosan egy létező kultúra, élő nemzet és az izraeliek és a diaszpóra közös identitása is. A szervezők szerint csak a judaizmus tágabb értelmezése alapján lehet megvalósítani a zsidó és demokratikus állam cionista elképzelését, és szilárd, nyitott, tiszteletteljes kapcsolatot építeni Izrael és a diaszpóra zsidósága között.
Az izraeli társadalom kiemelkedő szereplőivel, politikusokkal, akadémikusokkal, társadalmi vállalkozókkal és a diaszpóra fontosabb képviselőivel együtt a konferencia megpróbálta megválaszolni az izraeli zsidó identitással, valamint az Izrael és a diaszpóra – különösen az amerikai zsidó közösség – viszonyával kapcsolatos alapvető kérdéseket.
Mi is ott voltunk, és néhány cikkben szeretnénk összefoglalni a benyomásokat és a szerintünk fontosabb gondolatokat.
***
Amos Schocken, a Haaretz kiadója a konferenciát megnyitó beszédében elmondta, hogy „létezik egy a világ minden részére kiterjedő közös zsidó sors”. Szerinte a zsidó népnek menedéket nyújtó cionista projekt a világon élő minden zsidónak a felelőssége kell hogy legyen. “Nem szabadulhatunk meg a judaizmustól, ugyanakkor büszkék is lehetünk rá. De azt többféle módon megélhetjük” – tette hozzá”.
Shocken annak a véleményének is hangot adott, hogy a Kneszet által tavaly elfogadott nemzetállam törvény „válólevél azoknak a demokratikus és humanista értékeknek, amelyekre Izrael Államot alapították, mert a törvény az arab állampolgárokat ezáltal másodosztályúvá degradálta.”
***
Asher Cohen professzor, a Héber Egyetem elnöke elmondta, hogy a jeruzsálemi egyetem volt az első nagy cionista projekt az újkori Izraelben. Az alapkőletétel a Har Hacofim hegyen 101 évvel ezelőtt történt, és a hivatalos megnyitót 1925-ben, 23 évvel az ország megalapítása előtt tartották. Akkor úgy lett meghatározva az intézmény, mint a zsidó nép egyeteme Erecben. Teltek az évek, megalakult Izrael, és “ma mi Izraeli és – örömömre – a világ egyik vezető egyeteme vagyunk” – mondta. Ezzel együtt a professzor hiszi, hogy az általa vezetett intézmény lényege és célja nem változott. Mint régen, ma is egyértelmű álláspontot képvisel az egyetem arról, hogy milyennek kell lennie annak az intézménynek, amelyet alkotmánya máig a zsidó nép egyetemeként határoz meg. Példaként hozta fel, hogy az egyetem megnyitásán Abraham Isaac Kook, Erec Izrael első vezető askenáz rabbija mondta a nyitóbeszédet a kor minden fontos izraeli személyiségének jelenlétében, többek között a brit helytartóval és a muzulmán muftival.
Elmondása szerint „a Héber Egyetem a kisebbségek, de különösen az ultraortodox hallgatók bevonását kiemelt fontosságú kérdésnek tekinti, amely sajnos nehézségekbe ütközik. Semmi szándékunk sincs megváltoztatni a hallgatók életmódját és világlátását: mindenki éljen hite szerint. De mint nyilvános izraeli egyetem szeretnénk támogatni a társadalmat amelyben élünk. Hisszük, hogy közelítenünk kell egymáshoz az Izraelt alkotó „törzseket”. Az oktatási rendszernek és a felsőoktatásnak nagyon fontos szerepe van a törzsek közötti választóvonalak lebontásában.”
Cohen kijelentette, hogy az egyetem kapui mindenki számára nyitva állnak, és hozzátette: „A vallásos zsidók körében nem teszünk különbséget a judaizmus különféle áramlatai között. Ugyanakkor nem adjuk áldásunkat a particionálásra. A nemek közötti szegregáció a tanulmányokban ellentétes az akadémiai tevékenység jellegével. Az oktatás nem ismer határokat, a tudás nem szűkül földrajzi határok közé. A falai közé zárkózó akadémiának nincs létjogosultsága. A héber akadémiának a nemzetbe kell gyökereznie, miközben szélesre nyitottan tekint a világ felé.”
Albert Einstein, az egyetem egyik alapítója, aki az európai egyetemekről kizárt zsidók menhely-egyetemének nevezte az intézményt, a megnyitás után egyik írásában reményének adott hangot, hogy “tanáraink és diákjaink mindig tudatában lesznek annak, hogy a népünknek tett legnagyobb szolgálat az lesz, ha megőrzik az egységet a zsidóság és az emberiség, a legmagasabb egyetemes emberi értékek között”.
Cohen ultraortodox családba született, de ma világi ember, akinek a judaizmus kulturális hagyomány, ezzel együtt a gyerekkorában megtapasztalt és mai zsidóság lényege semmit nem változott: “Határozottan hiszem, hogy a judaizmus vallás és hit, ugyanakkor tudomány és oktatás is, kultúra és bölcsesség, tolerancia és megértés”.
Folytatás következik… (Reuven Rivlin elnök, Isaac Herzog, a Zsidó Ügynökség elnöke, Nathan Sharansky, Yoram Yuval professzor, Eva Illouz professzor, a Héber Egyetem szociológiai tanszékének elnöke, Dr. Micha Goodman író és kutató, Yuval Sherlo rabbi, Lior Schlein és mások…)
A konferencia teljes programja:
08:30 Gyülekezés és regisztráció
09:15 Amos Schocken, a Haaretz kiadója
9:30 Shira Ruderman, a Ruderman Family Foundation vezérigazgatója
09:40 Asher Cohen professzor, a Héber Egyetem elnöke
09:50 Reuven (Rubi) Rivlin, Izrael elnöke
10:00 Yitzhak (Buzsi) Herzog, a Zsidó Ügynökség elnöke és Ben Aluf, a Haaretz főszerkesztője beszélgetnek
10:15 „Az én zsidóságom” – Yoram Yuval professzor, előadó, agykutató és pszichiáter
10:25 Panelbeszélgetés | Mi a judaizmus?
Vallás, nemzetiség, kultúra, népek
Moderátor: Noa Landau, a Haaretz politikai tudósítója
Az ülés résztvevői:
Yuval Sherlo rabbi, a Tzohar rabbik szervezet etika részlegének vezetője
Eva Illouz professzor, a Héber Egyetem Racionalitáskutató Intézetében a Rose Isaacról elnevezett Szociológiai katedra elnöke
Batya Unger-Sargon, a Forward magazin (USA) Vélemény rovatának szerkesztője
Yair Zakowitz, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Bibliai Tanszékéről
Nathan Sharansky, a Genesis Díj Alapítvány (Genesis Prize Foundation) tanácsadó bizottságának elnöke
11:20 Lior Schlein, a Gav hauma szerkesztője és műsorvezetője és Ravit Hecht, a Haaretz újságírója beszélgetnek
11:40 Panelbeszélgetés | A judaizmus védelmezői
Témavezető: Yair Ettinger, újságíró
Az ülés résztvevői:
Delphine Horvilleur rabbinő, Jewish Liberal Movement of France (Franciaország zsidó liberális mozgalma)
Malka Piotrkowsky, a zsidó jog szakértője
Barak Medina professzor, a Héber Egyetem rektora
Yigal Guetta, a Kneszet volt képviselője, és a Guetta polgár tévéprogram vezetője a KAN 11 csatornán
Gilad Kariv rabbi, az izraeli reformmozgalom ügyvezető igazgatója
Pnina Tamano-Shata, a Kék-Fehér párt kneszet-képviselője
12:30 Panelbeszélgetés | Izrael és az amerikai zsidók
Partnerek, támogatók vagy versenytársak?
Moderátor: Chemi Shalev, a Haaretz újságírója
Az ülés résztvevői:
David M. Halbfinger, a New York Times jeruzsálemi irodavezetője
Nitzan Horowitz, a Demokratikus Tábor pártszövetség elnöke
Amira Aharonowitz, a Zsidó Ügynökség ügyvezető igazgatója
Gore Elroy professzor, a Ruderman Zsidó Tanulmányok Programjának vezetője és a Haifai Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja
13:15 Ebéd
14:30 „Az én zsidóságom” – Eric Fingerhut, a JFNA elnöke
14:40 „Nem az én zsidóságom” – Deborah Lipstadt, az atlantai Emory Egyetem holokauszt történelemének professzora, az Antiszemitizmus itt és most (Antisemitism Here and Now) szerzője
14:50 Panelbeszélgetés | Közös sors?
Összekapcsolja vagy megosztja a zsidókat a 21. századi antiszemitizmus?
Témavezető: Allison Kaplan Sommer, a Haaretz újságírója
Az ülés résztvevői:
Richard Schneider, az ARD német televízió főszerkesztője
Manuela Consoni professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Vidal Sassoon Nemzetközi Antiszemitizmus Tanulási Központjának vezető kutatója
Yigal Palmore, a Zsidó Ügynökség nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója
15:35 A racionális judaizmus alapjai
Dr. Micha Goodman, író, a zsidó gondolkodás kutatója
15:50 „Az én zsidóságom” – Zack Bodner, az OFJCC vezérigazgatója
16:00 Yochi Brandes írónővel beszélget Netta Ahituv, a Haaretz újságírójával
16:15 Panelbeszélgetés | Izrael és a diaszpóra
Stratégiai eszköz vagy teher?
Moderátor: Judy Melz, a Haaretz újságírója
Az ülés résztvevői:
Dani Dayan, New York-i izraeli konzul
Sima Waknin Gil, SVG – strategic consulting, a Stratégiai és Információs Minisztérium korábbi főigazgatója
Gidi Greenstein, a Reut Group alapítója és elnöke, a Rugalmasság: a zsidó lét titka című könyv szerzője
Philip Scheim rabbi, Toronto, Kanada, a Masorti Olami elnöke
17:00 Sivan Rahav Meir, médiaszakember és előadó a New York-i Yeshiva University-ről és Anshil Pepper, a Haaretz újságírója konferencia beszélgetést folytat
17:15 Alkotás, judaizmus és kultúra
Témavezető: Rachel Getz Salomon, kulturális és újságírói kutató
Esther Rada, zenész, énekes
Eliran Malka, forgatókönyvíró és rendező (Shababnikim)
17:40 Guri Alfie, színész, komikus és standupista beszélget Niv Hadas-szal, a Haaretz tévé-kritikusával
A plenáris ülésen kívüli további események:
13:15 – A következő generáció – Hyde Park a fiataloknak
Hogyan látjuk a mai izraeli judaizmust, és mi köt össze minket Izraelben a diaszpórával és az amerikai zsidókkal?
14:30 – Kerekasztalok
Beszélgetések a Reut Group vezetésével, ahol különböző aktuális kérdések kerülnek napirendre *csak meghívottak
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
