Naftali Bennet izraeli védelmi miniszter új hebroni zsidó lakónegyed tervezésére adott utasítást – jelentette a ynet vasárnap.
A palesztinok régi nagybani piacán található üzlethelyiségek fölé épülnének a zsidó telepesek új otthonai, olyan területre, amely jelenleg üresen áll az óváros és a zsidó lakónegyedek közötti területen, a város szívében.
A honvédelmi miniszter elgondolása szerint lebontanák az ott található régi épületeket, s helyükre új, többszintes házak kerülnének, melyek földszintjén lévő üzlethelyiségei a palesztinok tulajdonába kerülnének, ezzel biztosítva számukra a jogfolytonosságot.
A Hebronban élő izraeli telepesek már régóta küzdenek a városnak ezért a részéért, amely zsidók tulajdonában volt az 1929-es pogromok előtt, amely után a két világháború között Izrael földjén fennhatóságot gyakorló brit hatóságok kiköltöztették a városból a zsidókat.
Bennet vasárnap kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy egyelőre csak lakások tervezéséről van szó, noha ez is jelentős lépés a telepesek hebroni terjeszkedésének több éves leállása után. Ha megvalósulnának a védelmi miniszter elképzelései, akkor duplájára nőne a Hebron belvárosában élő zsidók száma.
Bennet utasította a megszállt területek és a ciszjordániai polgári közigazgatás koordinátorát, hogy tájékoztassa Hebron önkormányzatát a zsidó lakónegyed tervezésének megkezdéséről.
„Sok év után olyan új negyed tervezésének folyamata kezdődik, amely területi folytonosságot hoz létre a Pátriarkák barlangja és az Ábrahám atyánk nevű lakónegyed között, valamint megduplázza a városban élő zsidó lakosok számát” – közölte a védelmi miniszter.
A hebroni telepesek üdvözölték, és kilencven éve várt történelmi igazságszolgáltatásnak nevezték Bennett bejelentését. Az építkezések esetleges megindulása előtt azonban még várhatóan számos jogi akadályt kell legyőzniük a telepeseknek és az őket segítő hatóságoknak.
A Békét most nevű civil békemozgalom már be is jelentette, hogy minden jogi eszközzel harcolni fog a terv ellen. A palesztinok is elítélték Bennet lépését, mert szerintük a miniszter célja a terület palesztin identitásának felszámolása és a palesztinok elleni megkülönböztetés elmélyítése volt.
A régi, nagybani piac területére összecsapásoktól tartva már évek óta nem léphetnek be a palesztinok. Ez a negyed a gyakorlatban ütközőzónaként működik a város palesztinok és zsidó telepesek lakta részei között.
A huszadik század elején a városban élő zsidó közösség tagjai megvásárolták az itteni telkeket, de az 1929-es pogromb idején Hebronban megöltek százharminchárom zsidót, majd a város zsidó lakosságát kiköltöztették, és ezek a területek visszakerültek a palesztinokhoz.
Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Ciszjordániát, s benne Hebron városát is Jordániától. Ezen a részen egészen a kilencvenes évek közepéig nagybani piac működött a helyi városháza felügyeletével. A kilencvenes évek közepétől az izraeli hatóságok biztonsági okokból lezárták az üzleteket. Később a telepesek megpróbáltak beköltözni egy itt található nagy épületbe, de 2006-ban kilakoltatták az oda telepedett zsidó családokat.
„Nem idegenek vagyunk Hebronban, és örökké itt fogunk maradni” – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök szeptemberben, néhány nappal a rendkívüli, őszi parlamenti választások előtt, az 1929-es pogromról tartott állami megemlékezésen.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
