Hajtóerő

koncert frank zoli barukh_1

tegnapelőtt-előtt
barukh úgy jött vissza
európából izraelbe
hogy nem volt benne
drive

húzóerő

tolóerő

hajtóerő

nem akart visszajönni izraelbe
és magyarországon sem
akart maradni

nem akart semmit

barukh úgy utazott vissza
európából izraelbe
hogy ment
amerre a szél fújta

ment
amerre a repülő vitte
ment
amerre a busz vitte
ment
amerre a lába vitte

ha magyarul beszéltek körülötte
arra kapta fel a fejét
ha héberül
arra

próbált belekapaszkodni pillanatokba
de nem sikerült

a sodrás
továbbvitte

az örvény

nem volt jelen
a jelenben
nem volt jelen a jövőben
és nem volt jelen a múltban sem

nem hajtotta semmi

nem űzte semmi

amikor az ember
barukh
új életet kezd
tovább nyújtózkodik
mint ameddig a takarója ér

hátrahagy mindent
amit ismer

hogy reggeltől estig
és estétől reggelig
olyan helyen éljen
amit nem ismer

nem egy dolgot
változtat az életén
hanem kétezret

kétezer
jelentős
és jelentéktelen
dolgot

nem egy
hanem kétezer
extramérföldet tesz meg

és nem csak a takaróján
nyújtózkodik túl
de az erején is

és nem csak
az új élet megkezdésének
egy-két pillanatában
hanem minden nap

felkeléstől
lefekvésig
lefekvéstől
felkelésig

minden
nyavalyás
pillanatban

nem mindenki

vannak
akik úgy hajtják bele a fejüket
új hazájuk
új életük ölébe
mintha mindig is
ott pihentették volna

nem mindenkinek
ilyen nehéz

barukh nem mondja
hogy mindenkinek

csak azt mondja
hogy neki
az

hogy
olyan
intenzitást
vár tőle
minden pillanat
ebben az új életben
olyan ugrásra-készenséget
amit drive nélkül
húzóerő
tolóerő
hajtóerő
nélkül
nem tud
egyedül
produkálni

ezért volt olyan veszélyes
a drive hiánya
amikor visszatért
európából izraelbe

örökkévalócska is látta ezt

látta
hogy rohadt nagy baj lesz
ha nem csinál valamit sürgősen

úgyhogy
elküldte
barukhhoz
zolit
a karmestert
a zeneszerzőt
aki meghívta
barukhot
tegnap estére
a koncertjére
givát brennerbe

rossini
stabat mater-ét
adta elő zoli izraeli kórusa
négy szóló énekessel
a tel avivi operaházból
egy elektromos gitárossal
egy basszgitárossal
egy dobossal
egy csellóssal
és egy billentyűssel

és ahogy ott ült barukh
a kibuci színházterem nézőterén

lassan szétáradt
az ereiben

a drive

figyelte zolit
ahogy az előadás előtt
fel-alá rohangál
a színpadon
és a nézőtéren
hogy a hangszórók
úgy szóljanak
ahogy azt ő
megálmodta

és figyelte az előadás alatt
és figyelte az előadás végén
hogy egyetlen ember
egyetlen magyar עולה
mire képes

mire lehet képes

ha egyszer
úgy hozta a sorsa
hogy távol kell élnie
európától és annak zenéjétől
és neki
magának kell
megteremtenie
itt
távol európától
a saját világát
amiben európai zene szól

ami
persze
nemcsak európai

mert itt
a kibuci színházteremben
izraeli kórussal
izraeli szóló énekesekkel
izraeli zenészekkel
és izraeli közönséggel
nem lehetne kevésbé izraeli sem

és ahogy barukh
zolit figyelte
azt
hogy mire képes
mire lehet képes
egyetlen ember
egyetlen magyar עולה
ha meg akarja teremteni
a saját világát
itt
izraelben
a világát
ami egyszerre
a sajátja
és európai
és izraeli
akkor
úgy érezte
hogy itt és most
ért véget
tegnapelőtt-előtti
visszaútja
európából
izraelbe

facebook.com/barukhhh/