Örömzene – kultúrákon át

A budapesti Artisans (Szakértők) tagjai a magyar dzsessz, népzene és kortárs zene képviselői, akik számos más zenekarban is muzsikálnak. Ezen túl pedig sokszor játszanak együtt színházi előadásokban is, melyeknek rendezője – és egyben a zenekar névadója – Mohácsi János. A zenekar két koncert erejéig Izraelbe érkezik, ahol Mario I Blejer argentin-zsidó zeneszerző szakrális dalainak feldolgozásait játsszák majd. Hogyan lett a születésnapi meglepetés muzsikából kontinensek, kultúrák fölött átívelő komoly projekt, és végül turné, örömzene? Kovács Márton zeneszerzővel, zenekar-vezetővel beszélgettünk erről.

Kovács Márton: Egy családi kapcsolat volt az első szál. Én 20 éve dolgozom együtt Mohácsi Jánossal. Testvére, Piroska kerek születési évfordulóját ünnepelte két éve. Minket, színházi zenészeket is meghívtak a születésnapi partira. Akkor tudtam meg hogy Piroska férje, Mario amellett hogy pénzügyi szakember, bankár,zenéket is ír, és nagy öröm lenne mindenkinek, ha egy számát eljátszanánk. Eljátszottuk. Marionak nagyon tetszett . 

Az ő ötlete volt, hogy vegyük fel ezt a számot, sőt akár többet is. A felvételek után újra meghívtak minket: még egy születésnapi party! Kilenc számot vittünk Tel-Avivba, és játszottunk el ajándékként Marionak. Ezek instrumentális darabok voltak. Akkor merült fel, hogy jó lenne, ha énekszólam is kerülne föléjük, hiszen ezek dalnak íródtak. Mario elküldte a mi felvételeinket Argentínába, ott ráénekelték az ének szólamot. Meghallgattam. Nagyon jó énekesek voltak, de miután nem együtt készítettük ezt az énekes verziót, egy kicsit átszabták a mi zenénket, ami önmagában nem lett volna baj, de így nagyon sok minden elveszett belőle. Azt javasoltam, hogy vegyük fel újra itthon, egy énekessel. Rám bízták, hogy ki legyen. Nekem a Radnay Csilla színésznő jutott eszembe, aki velünk, a Szakértők zenekarral (külföldi fellépéseken Artisans) énekel. Feldolgoztunk három számot Csillával, és így nem csak az énekszólam került bele, de Mario dallamai is tovább bonyolódtak. Ezt a néhány számot el is játszottuk a budapesti koncertünkön. A koncert felvételét megmutattuk Marioéknak, és az nagyon tetszett nekik. 

Hogy írnád le ezt a zenét, milyen műfajba sorolnád? 

Mario zenéjét leginkább a népzenéhez tudom hasonlítani. Amivé meg a kezünk alatt vált, az inkább a világzene felé visz. Én nem vagyok járatos a zsidó zenében. Nagyon szeretem, de nem tudom elkülöníteni benne a különböző irányzatokat, dallam típusokat. Mario hangsoraiban megoldásaiban nem mindig alkalmazza a zsidó skálát, de a dalai érzésben mégis azt idézik, amit én európai füllel zsidó zenének hallok, nagyon emlékeztet arra hangulatában. Formailag pedig mindenképp a népdalokhoz hasonlítanak.

Segített Mario abban, hogy ezek a szövegek mit jelentenek?

Mikor az első felkérés volt nem foglalkoztam a szövegekkel. A zeneiségükből próbáltam meg kiindulni, és csak utána olvastam el ezeket a zsoltárokat. Furcsa karaktere lett attól  a daloknak hogy nem a szövegből indult ki a feldolgozás, hanem a zenei anyagból, strukturákból,ezeket próbáltuk meg, értelmezni, továbbgondolni. Azt gondoltam hogy ez az új nézőpont érdekes lehet a hallgatóknak.

Mikor először Tel-Avivban jártunk, Mario meghívott egy kántort, hogy énekeljen velünk néhány számot. Már a próbákon kiderült, hogy nagyon másképpen gondolkodunk a zenéről. Másfajta megoldásokat szeretett volna, más dramaturgiával adta elő ezeket a dalokat. Akkor tanultam meg, hogyan adják elő ezeket a dalokat, mi a szokása, kultúrája.

És ez nem mindig találkozott a mi ízlésünkkel. Ennek a munkának az érdekessége éppen az, hogy mi máshonnan jöttünk, másképpen gondolkodunk. Persze eközben ránk is hat, amit onnan kapunk. Ez nem egy vadonatúj dolog! Pachwork tulajdonképpen.

Bele lehetett volna ezekbe a dalokba mászni radikálisabban is, de nem ez volt a család vágya, mikor felkértek, ezért nagyon szolidan nyúltunk a zenéhez.

Mario hívő ember. Nem érezte úgy, hogy deszakralizáljátok a dalait?

A pesti koncerten, amit videón látott, volt egy rész, ami kicsit zavarta. Értettem is, hogy miért. Mert az a dal világiasba fordult, miközben az ő eredeti dalaiban sem mindig érezhető, hogy ez szakrális zene volna.

De nem szólt bele a munkákba – ilyen messziről nehéz is lett volna –, és amikor az első kilenc szám stúdiófelvételeit elküldtük, mindegyik nagyon tetszett neki. Mohácsi János, akitől az egész projekt ötlete származik, videót küldött arról, ahogy Mario az Or hadas című felvételünkkel együtt imádkozott. Ez nagyon meghatott. Ennél többre zenész nem vágyhat.

Marionak egyetlen kérése volt csak, hogy az izraeli turné koncertjein férfi énekeljen. Az elején még nem ismertem a zsidó kultúrát, ezért nem tudtam arról, hogy bizonyos helyszíneken probléma lehet abból, hogy nő énekel. A megoldás az lett, hogy a jeruzsálemi koncerten nem Radnay Csilla énekel majd, hanem Ágoston Béla, a tel-avivi koncerten pedig Csilla. A dalok hangfelvételei most készülnek. Azokon Radnay Csilla énekel majd.

Az izraeli koncertlátogatók ínyencek, szinte vadásszák ezeket a furcsa szellemi kapcsolatokból születő muzsikákat. Mégis…Nincs bennetek izgalom, hogy miként fogadják majd Izraelben ezt a muzsikát?

Ilyen felkérésnél a meghívó is nyilván belegondol, hogy van abban kockázat, mikor egy más kultúrából jövő zenész nyúl zsidó témához. Az izraeli hallgató is ha olvas, hall erről, nyilván tudja, hogy mire számíthat: magyar zenészek játsszák majd az ő zenéjüket. És nem is pontosan az övéket, mert Mario argentin, így sok minden keveredik majd ebben a koncertben. A hallgatónak ez izgalmas lehet, ha ugyanolyan nyitottan megy bele a kalandba, ahogy mi tettük.

Lesz ennek folytatása, vagy ezzel a két koncerttel lezárul ez a projekt?

Nem tudom. Az jó lenne, ha ez a hét zenész tovább tudná ezt játszani, hiszen sok munkánk van benne. Erre a projektre jöttünk össze, de a korábbi színházi munkáinkban más felállásban sokat zenéltünk már együtt. Szeretjük egymást, barátság is van ebben, a munkában, jó volt együtt csinálni, és jó lenne ezt jövőidőben mondani.

A két előadás Facebook eseménye:

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.