Hillél Fürstenberg, a jeruzsálemi Héber Egyetem és Gregory Margulis, az amerikai Yale Egyetem matematikusa kapta megosztva a 2020. évi Abel-díjat. Az elismerést “a valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért” kapta a két matematikus – jelentette be szerdán a norvég tudományos akadémia.
A koronavírus-járvány miatt a május 19-re tervezett díjátadót meghatározatlan időre elhalasztották.
Fürstenberg és Margulis elképesztette a matematikai világot a valószínűságszámítás módszereinek és a matematikai diszciplinák határai átlépésének leleményes használatával, hogy mély problémákat oldjanak meg a matematika legkülönbözőbb területein. “Ez új eredmények gazdag tárát nyitotta meg, mint például a prímszámok hosszú aritmetikus sorozatának létezését” – közölte Hans Munthe-Kass, az Abel-bizottság elnöke. “Munkásságuk megmutatta, a különböző matematikai diszciplinák közötti határátlépések hatékonyságát, ledöntötték a hagyományos falat a tiszta és az alkalmazott matematika között”.
Hillél Fürstenberg 1935-ben született Berlinben, zsidó családjával 1939-ben sikerült elmenekülnie Németországból az Egyesült Államokba. Számos amerikai egyetemen tanított és kutatott matematikusként, majd 1965-ban a Héber Egyetem tanára lett, 2003-as nyugalomba vonulásáig ott dolgozott. Pályafutása alatt segítette azt, hogy Izrael a matematikatudomány egyik világközpontjává váljon. Gregory Margulis 1946-ben született Moszkvában. Már gyermekkorában megmutatkozott matematikai tehetsége. Még csak 32 éves volt, amikor megkapta a másik nagy presztízsű matematikai díjat, a Field-érmet, de azt nem tudta átvenni Helsinkiben, mert nem kapott vízumot a szovjet hatóságoktól.
Bár az egyik legnevesebb fiatal matematikus volt a Szovjetunióban, nem alkalmazták a Moszkvai Egyetemen zsidó származása miatt, így az információtovábbítás problémáit kutató intézet munkatársa lett. Csak 1979-ben engedélyezték számára, hogy külföldre utazzon. 1991-ben lett a Yale Egyetem tanára. Margulis elnyerte a Lobacsevszkij-díjat és a Wolf-díjat.
A két tudós közötti 10 évnyi korkülönbség és a szovjet hatóságok korlátozó intézkedései miatt a két díjazott nem tudott együtt dolgozni, de egymás munkásságára nagy hatással voltak – olvasható az akadémia honlapján.
A Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus nevét viselő Abel-díjat a norvég kormány hozta létre 2003-ban, hogy így pótolja a matematikai Nobel-díj hiányát. A díjhoz 7,5 millió norvég korona párosul.
