Az alkotmánybírósági hatáskörében működő izraeli legfelsőbb bíróság elrendelte, hogy az ország belbiztonsági szolgálata (Sin Bet) április végéig köteles megszüntetni a koronavírus elleni küzdelem részeként a mobiltelefonok nyomkövetését lehetővé tevő technológiák alkalmazását mindaddig, amíg a törvényhozás nem fogad el az emberi jogokat ilyen drasztikus mértékben sértő gyakorlat szabályozására feljogosító külön törvényt.
A Bagac döntése felszólítja a törvényhozást, hogy legkésőbb csütörtökig kezdje meg a jogalkotási folyamatot. Az izraeli kormány még múlt hónapban közölte, hogy a Sin Bet fejlett technológiáit használják azon embereknek az azonosítására, akik kapcsolatba kerültek igazolt koronavírus-fertőzöttekkel, és házi karantén betartásának ellenőrzéséhez is.
A hatóságok a gyakorlatot hatékonynak és életmentőnek tartják, a bírósági eljárást kezdeményező jogvédők és civil szervezetek szerint viszont ez elfogadhatatlan, és aránytalan jogsértésnek számít.
A bíróság egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi, a belbiztonsági szerv működését szabályozó törvényt szűken kell értelmezni, és csak abban az esetben lehet „az alapértelmezés szerinti, állambiztonságot nem érintő területeken is” alkalmazni, amennyiben „az állampolgárok vagy az állam és intézményei súlyos és közvetlen veszélyhelyzetben vannak”. A koronavírus – az alkotmánybírók szerint – nem teremt ilyen körülményeket, ezért megengedhetetlen, hogy meghatározatlan ideig, törvényi rendelkezés nélkül felhatalmazást kapjon a Sin Bet az állampolgárok magánéletéhez, és megsérthesse az adatvédelemhez való jogokat.
Emellett a bíróság felszólította a törvényhozást, hogy újságírók esetében még ennél is szigorúbb eszközzel biztosítsa az alkotmányos alapjogokat, jelen esetben a szólásszabadságot és a hírforrás védelmét. A bíróság az újságírói igazolvánnyal rendelkező, bejegyzett újságírók esetén azt az eljárást tartja csak elfogadhatónak, hogy a Sin Bet csak akkor kaphassa meg az újságíró adatait, ha az utóbbi abba külön beleegyezik. Ellenkező esetben az Egészségügyi Minisztérium és az újságíró maga köteles a vele kapcsolatba kerülteket a veszélyéről értesíteni – így biztosítható a névtelen hírforrás védelme és a fertőzésveszély ellenőrzése is.
Az egyik kérelmező, a Polgárjogi Egyesület nyilatkozatban üdvözölte a Legfelsőbb Bíróság határozatát és kiemelte: „Ez egy történelmi jelentőségű precedens, messze túlmutat a napi, aktuális helyzeten, mivel megköti a Sin Bet kezét attól a komoly veszéllyel járó további gyakorlattól, hogy polgári célokra használja fel az adatok megfigyelésére és feldolgozására kapott felhatalmazást. Felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy biztosítsa, ne lehessen Izrael az egyetlen olyan demokratikus állam, amely engedélyezi a belbiztonsági szervezet részére a terrorelhárítási eszközök használatát az állampolgárok megfigyelésére a koronahelyzetre hivatkozva, hanem találjon más, elfogadható és arányos megoldást e célok elérésére.”
A kérelmező Adalah nevű NGO is üdvözölte a döntést, ugyanakkor súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ítéletben ilyen hosszú időt adtak a kormánynak a gyakorlat törvényesítésére. „Súlyosan sérti minden állampolgár jogait az olyan legfelsőbb bírósági döntés, amely bár elismeri a gyakorlat törvénytelenségét, hagyja azt tovább folytatni” – hangsúlyozták.
Érdekesség, hogy a múlt héten az ügy tárgyalását – kísérleti jelleggel – élőben közvetítette a Legfelsőbb Bíróság, és szándékában áll a jövőben is közvetlen nyilvánosságot biztosítani a grémium tárgyalásaira. Itt lehet belenézni.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
