Az izraeli legfelsőbb bíróság egyhangúlag elutasította a korrupciós ügyekben vádlott Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök kormányalakítása, valamint a Likud és a Kék-Kehér párt koalíciós megállapodása elleni petíciókat.
A döntés nyomán megalakulhat a koalíciós egyezményben kikötött törvények megszavazása után az új izraeli kormány. „Nem találtunk jogi indoklást Netanjahu kormányalakításának megakadályozásához” – közölte Izrael legmagasabb jogi grémiuma.
„A kormányalakításba történő külső beavatkozás sértené a többségi döntés elvét” – áll a határozatban. A rangidős bírókból álló kibővített, tizenegy tagú bírói tanács szerint jelenleg nincs lehetőség közbelépni a koalíciós megállapodás vitatható pontjaiba.
A bírók bár kifogásolták a szerintük rendhagyó koalíciós egyezményt, amelynek több része jelentős nehézségeket vet fel, de a legfontosabb megállapításuk az volt, hogy a törvényes feltételek nem zárják ki a kormány megalakításának feladatát olyan képviselőre ruházni, aki ellen büntetőper van folyamatban, és ezért az illető ki is nevezhető a kormány vezetőjének.
A bíróság jogilag támadhatónak vélte a koalíciós megállapodás több pontját, azonban a verdikt szerint ezek még nem értek meg döntésükre, mivel még nem szavazták meg őket.
A legfelsőbb bíróság azért ült össze ezekben a kérdésekben, mert három petíció benyújtói kérték tőlük a korrupcióval, csalással és a közhivatallal való visszaéléssel vádolt, és elítélése esetén büntetett előéletűnek számító Netanjahu kormányalakításának megakadályozását jogi érvelés alapján.
Ezeknek a korrupciós ügyeknek a tárgyalását néhány nappal kezdetük előtt március közepéről május 24-ére halasztotta az ügyvivő kormány igazságügyi minisztere a koronavírus okozta válsághelyzetre hivatkozva.
A kneszet ezekben a napokban a koalíciós megállapodás alapján változtatásokat szavaz meg az ország alaptörvényeiben is, a módosításokkal a rotációs kormányzást kívánják garantálni, miszerint előbb Benjamin Netanjahu, majd Beni Ganz fog a miniszterelnöki székben ülni.
Másfél évig Netanjahu lesz a miniszterelnök, másfél évig pedig Ganz, és a minisztériumokat is leosztotta egymás között a két párt.
A Likud és a Kék-Fehér szerdán együttes nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentették, hogy Netanjahu és Ganz megállapodtak a kormány megalakításáról, valamint jövő szerdai, május 13-i eskütételről az ehhez szükséges törvénykezés befejezése után.
Netanjahu ismételt kormányra kerülése, valamint az egész koalíciós terv nagyon megosztja a lakosságot, egymás között a biztonságos távolságot megtartva tüntetett emiatt több ezer ember áprilisban.
A demokrácia megmentésének jelszavával tüntetők felszólították Ganzot, hogy ne csatlakozzon egy Netanjahu vezette koalícióhoz, ne vegyen részt a korrupcióval vádolt miniszterelnök kormányában.
Beni Ganz mindhárom választási kampányában azt ígérte, hogy pártjával semmiképpen sem lép be Netanjahu kormányába, de a koronavírus miatti rendkívüli helyzetre hivatkozva mégis hajlandó ezt megtenni, ami a harminchárom mandátumot szerzett Kék-Fehér párt kettészakadásához vezetett.
A tüntetésen felszólaló Jair Lapid és Mose Jaalon, Ganz volt pártvezető-társai beszédükben azzal vádolták Netanjahut, hogy valójában nem a koronavírus miatti vészhelyzet-egységkormányt, hanem őt a bíróságtól megmentő kabinetet próbál létrehozni.
