A koronavírus járvány ellenére szerdán Izraelbe érkezett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki jelezte, hogy Donald Trump elnök béketervéről is tárgyalni fog Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel.
Pompeo nyolc órásra tervezett villámlátogatásának kezdetén, még a megbeszélések előtt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen nyilatkozatot adott, melyben ő maga nem ejtett szót Ciszjordánia egy részének július 1-re tervezett izraeli annektálásáról. Izraelben jelenleg kéthetes karantén vár minden külföldről érkezőre, de a szájmaszkban érkező amerikai politikust és munkatársait felmentették a szabály alól.
Netanjahu a média képviselői előtt megköszönte az amerikai politikusnak, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta első külföldi útja éppen Izraelbe vezetett, s közölte, hogy számos kérdésről készülnek tárgyalni, köztük a koronavírus-helyzetről, az iráni terjeszkedési politikáról, valamint a várhatóan csütörtökön felálló új izraeli kormányról is.
Pompeo részvétét fejezte ki a kedden megölt izraeli katona miatt, és hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, és ehhez az amerikai kormány támogatását élvezi.
Az amerikai külügyminiszter méltányolta, hogy Izrael megosztja a koronavírussal kapcsolatos információit, és bírálta Kínát ezen információk elhallgatása miatt. Pompeo közölte, hogy beszélni fog Netanjahuval Donald Trump amerikai elnök béketervéről, de nem említette a Jordán-völgy, valamint a ciszjordániai zsidó telepek annektálásának vitatott tervét. A The Times of Israel című izraeli lap viszont – forrás megjelölése nélkül – arról írt, hogy ez a kérdés kiemelt helyen szerepel a megbeszélések napirendjén.
A Beni Ganz és Netanjahu között kötött koalíciós egyezményben a felek elfogadták az izraeli jogrendszer és szuverenitás kiterjesztésének lehetőségét Ciszjordánia ezen, a Trump-féle béketervben szereplő részeire.
A megállapodás szerint Netanjahu július 1-jétől megkezdheti a telepek és a Jordán-völgy Izraelhez csatolását, de ezt össze kell hangolnia Washingtonnal, és figyelembe kell vennie a regionális stabilitást és a békeegyezményeket.
Pompeo Netanjahu után a katonai rádió híradása szerint találkozott Beni Ganzzal, a hamarosan felesküdő új izraeli kormány rotációs miniszterelnök-jelöltjével, valamint az új kormány várható külügyminiszterével, Gabi Askenázival is.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Az elmúlt évtizedekben Izrael telepeket épített Ciszjordániában, ahol már több mint félmillió izraeli él, noha ezeknek a telepeknek a létrehozását a nemzetközi közösség legtöbb országa a nemzetközi jog megsértésének, s a béke akadályának tekinti. A korábban Ciszjordánia részét képező Kelet-Jeruzsálemet Izrael 1980-ban egyoldalúan annektálta.
A palesztinok már közzététele előtt kategorikusan elutasították az amerikai kormányzat béketervét, mert szerintük a dokumentum egyértelműen Izrael érdekeinek kedvez. Erre hivatkozva az Arab Liga is közölte, hogy nem tekinti tárgyalási alapnak a tervet. Az egyoldalúnak tekintett béketerv miatt a palesztinok immár méltányos közvetítőnek sem fogadják el az Egyesült Államokat, és Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló amiatt is bírálta az amerikai kormányt, mert állításuk szerint Pompeo látogatásával összefüggésben a palesztin felet meg sem keresték.
„A Trump-kormány összejátszik Izraellel annexiós terve végrehajtásában, amivel egyszerre ássák el a palesztinok jogait és köpik szembe a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” – hangoztatta a palesztin politikus.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
