A kneszet megszavazta a norvég törvényt

Beni Ganz és Benjamin Netanjahu a kneszetben - fotó: kneszet tévécsatorna

Az izraeli parlament megszavazta hétfő éjjel az úgynevezett “norvég” törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a miniszterré vagy miniszterhelyettessé választott képviselők helyére a pártok új képviselőket állíthassanak – jelentette kedden a Jediot Ahronot című újság online változata, a ynet.

Az alaptörvényt módosító, és ezért csak abszolút többséggel jóváhagyható törvényt 66 szavazattal, 43 ellenében fogadták el a 120 tagú kneszetben. Az új jogszabály nyomán a Kék-Fehér párt öt minisztere és miniszterhelyettese mondhat le képviselői helyéről, hogy helyükre újabb politikusokat eskethessenek fel törvényhozónak.

Az új törvény a pártok választási listájáról behívható új képviselők számát a parlamenti frakció nagysága, és közöttük a miniszteri vagy miniszterhelyettesi tárcát nem viselő honatyák száma alapján határozza meg.

Az új képviselők kneszetbe hívását a Kék-Fehér párt indítványozta, ugyanis mindössze három olyan képviselője volt, aki nem miniszter vagy miniszterhelyettes, miután a párt kettévált a Benjamin Netanjahu vezette Likud párttal kötött koalíciós alku után, és a képviselők fele ellenzékbe vonult. A Kék-Fehérnek ezért új képviselőkre volt szüksége, hogy érdemben részt vehessen a parlamenti bizottságok vitáiban.

A Kék-Fehér azt szerette volna, ha a március 2-i választásokon indított Kék-Fehér pártlistáról csak olyanok kerülnének be a kneszetbe, akik Ganzhoz, és nem a frakció ellenzékbe vonult, Jair Lapid és Mose Jaalon vezette szárnyához tartoznak, de a törvénynek ezt a tervezetét a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette, mert azt a választói akarat egyértelmű megváltoztatásának ítélte.

A Kék-Fehér párt választási listáján az eddig kneszetbe bejutott képviselőket követő öt politikus közül hárman korábban a Kék-Fehér választási pártszövetség ellenzékbe vonult részeihez tartoztak, de Ganzék kettőt közülük megpróbálnak a maguk oldalára állítani. A törvénybe egy olyan cikkelyt is beiktattak, amely szerint ha a mandátumáról lemondó miniszter helyére lépő új törvényhozó más parlamenti frakcióhoz csatlakozik, akkor a miniszter visszaléphet lemondásától.

Hétfőn vita zajlott a készülő jogszabályról, ugyanis a Likud csak akkor volt hajlandó mellé állni, ha módosítják a koalíciós megállapodást, biztosítják Netanjahu kormányban maradását a Ganz kormányfősége alatti következő másfél évben is, még akkor is, ha a legfelsőbb bíróság egy korábbi határozata alapján nem engedélyezi vád alatt álló politikus miniszterségét.

A korábbi koalíciós egyezmény szerint ebben az esetben feloszlatják a kormányt, és a választásokig Beni Ganz állt volna az átmenti kormány élén, de a Likud azt próbálja elérni, hogy helyette Netanjahu vezesse tovább a kabinetet az új parlamenti választásokig.

Ganz és Netanjahu hétfő délután megbeszélést folytatott erről a kérdésről, amely után bejelentették, hogy szavazásra bocsájtják a “norvég törvényt”, és tárgyalásokat kezdenek a koalíciós szerződés megváltoztatásáról.

Nican Horovic, a baloldali liberális Merec párt elnöke bírálta az új törvényt, mert az szerinte szükségtelen. Helyette inkább a miniszterek számát kellett volna csökkenteni annak érdekében, hogy több parlamenti munkát végző honatya legyen. A márciusi választások után Izrael történetének legnagyobb, 36 minisztert és 16 miniszterhelyettest tartalmazó kormánya állt fel.