Egyedülálló módon, egyenesen a magyar kormány államtitkára válaszolt egy izraeli napilapban angolul megjelent magánvéleményre, amelyben egy politológus a Magyarországon tapasztalható antiszemitizmus, idegengyűlölet és populizmus eredetét egy érdekes szemszögből, a magyar nyelv különlegessége miatti nyelvi elszigetelődéssel magyarázza.
A magyar kormány propagandájának központi része a központilag generált gyűlöletgerjesztés, benne a Soros „spekuláns”, „világhálózat” és egyéb attribútumaira épített kódolt antiszemitizmus, a zsidók elleni harag hergelése. Emellett nem először használja a magyar kormány az izraeli médiát arra, hogy azzal tegye „kóserré” téziseit, hogy azt izraeli lapokból idézik.
Ez lehet az oka annak is, hogy az eredeti cikket sehol, semmilyen formában nem lehet elolvasni a magyar sajtóban (a Haaretz cikke angolul jelent meg, és fizetős tartalom), viszont Kovács válaszcikke az izraeli újságból lefordítva, szemlézve megjelent – ékes magyar nyelven.
Ezért szemlézzük itt magyarul Yehuda Lukács eredeti, Kovácsot vitára sarkalló véleménycikkét:
A magyarok mindössze 46%-a szerint illetik meg az LGBTQ közösség tagjait egyenlő jogok, míg a svédeknél 96%-os, a cseheknél 59%-os ez az arány. Lukács ezzel a számmal magyarázza az elmúlt időszak LGBTQ-ellenes intézkedéseit, mint például a transz- és interszex emberek jogi elismerésének törvényi tiltása, és a gender szakok ellehetetlenítése a felsőoktatási intézményekben.
Nem csak a homofób jogalkotást hozza fel Lukács a Magyarországon tapasztalható intolerancia példájának. A Pew Kutatóközpont, az egyik legmértéktartóbbnak tekintett amerikai közvélemény-kutató szervezet 2016 tavaszán készített felmérése alapján a magyarok a muzulmánokkal, a romákkal és a zsidókkal szembeni hozzáállásukban sokkal ellenségesebben viselkednek, mint más európaiak.
- Szemben az európaiak 43%-ával, a magyarok 72%-a képvisel negatív véleményt a muszlimokról.
- A magyarok 64%-a – szemben az európaiak 48%-ával – negatív véleménnyel van a romákról.
- A magyarok 32%-nak – szemben az európaiak 16%-ával – negatív véleménye van a zsidókról.
Lukács szerint rengeteg magyarázat van a magyar nacionalizmus, a sovinizmus és az idegengyűlölet eredetére vonatkozóan. A történelmi magyarázatok mellett azonban kiemeli a magyar nyelv specifikusságát, amely véleménye szerint a magyar nacionalizmus és az önkényes kiváltság egyik fő gyökere.
A 2016. évi Eurostat-felmérés szerint a 25 és 64 év közötti magyarok mindössze 42,4% -a beszél más nyelven. Lengyelországban például ugyanakkor a lakosság 67%-nak van idegen nyelv ismerete.
A nyelvismeret hiányának politikai következménye is van: tekintettel arra, hogy az Orbán kormány szigorúan ellenőrzése alá vonta a médiát, a lakosság többsége kizárólag a rezsimet támogató média által biztosított hivatalos hírekre és propagandára támaszkodik, és képtelen azok pontosságát ellenőrizni, illetve más nyelven azoktól eltérő információkhoz jutni.
Lukács az Átlátszó adataira támaszkodva idézi, hogy az elmúlt nyolc évben a kormány 216 millió eurót költött a propaganda-, és a félelmet keltő kampányok terjesztésére. Két figyelemre méltó példa erre a Soros György- és a „migránsellenes” kampányhadjárat.
Magyarországot a nagy számú, súlyos negatív elvándorlás is jellemzi, ami leginkább a második nyelvet beszélő fiatalok körét érinti. A Portfolio.hu becslése szerint 2006 és 2019 között körülbelül 600 000 fő emigrált Magyarországról Nyugat-Európába, főleg munkavállalási céllal. Habár szavazati joguk nekik is van, a határon túl élő magyaroknak biztosított állampolgársággal és könnyített szavazással Orbán elérte, hogy a szomszédos országok etnikai magyar kisebbsége túlnyomórészt ( 96,2 százalékban ) a Fidesz mellett szavazzon, ezzel is elősegítve pártjának kétharmados többségét a parlamentben.
Lukács arra a következtetésre jut, hogy a Magyarországon tapasztalható populista tekintélyelvűség nem anomália, nem baleset, hanem a bizalmatlanság és a gyűlöletkeltő agymosó kampányok eredménye.
Emellett azt is megjegyzi, hogy az orbáni Kulturkampf számára kiváló táptalaj a magyar etnicista politikai, társadalmi és kulturális környezet.
Kovács „válaszát” mi hozzáférhetővé tesszük, itt található. Döntse el az olvasó, mennyiben válaszol a Lukács által felvetett gondolatokra.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
